Ne csak az alacsony adó miatt legyen vonzó Magyarország!

A kockázati és magántőke iparág több mint 400 magyar vállalkozásba fektetett be eddig, a befektetések összege megközelíti a 4 milliárd dollárt. Tüske Balázs, a HVCA Stratégiai és Bizottságának tagja elmondta: a magyar székhelyű vállalatokba történt kockázati és magántőke-befektetések GDP-hez viszonyított értéke alapján Magyarország nemcsak a régión belül, hanem az EU-ban is igen előkelő helyen állt. Magyarországon aktívan jelen van a kockázati tőke, jelenleg azonban a régióban az ilyen jellegű befektetések aránya a korábbi csúcshoz képest az európai átlag alá csökkent.

Magyarország vonzó üzleti környezet, vonzereje azonban sokkal inkább a társasági adó szintjének köszönhető, és sokkal kevésbé a befektetői bizalomnak - ezen a jelenségen szükséges lenne változtatni. A bizonytalanság az, amit ki kellene küszöbölni a hazai gazdasági folyamatokból - mondta Tüske Balázs.

Dr. Budai Judit, az egyesület Stratégiai és Jogalkotási Bizottságának elnöke elmondta: a kormányzat már kezdeményezett párbeszédet a HVCA-val a szektorra vonatkozó jogalkotási szabályok kidolgozása kapcsán. Az egyesület szerint emellett azonban az intézményi rendszer átalakítására is szükség van, ezért a jogi szabályozáson kívül az adózási környezettel kapcsolatban is javaslatokat fogalmaztak meg a kormányzatnak, emellett egy üzleti inkubátor program alapjait is lefektették.

A javaslatcsomagot azért hozták létre, mert a kockázati tőke iparágat mindig egy kicsit „mostoha gyerekként" kezelték - mondta Dr. Budai Judit. A jelenleg érvényes szabályozás a befektetési alapokra és alapkezelőkre vonatkozó szabályokra épül, holott eltérő jellegéből adódóan saját keretekre lenne szükség.

Az adózási, jogi környezettel kapcsolatban a HVCA azt javasolja: a magánszemélyek számára tegyék lehetővé az adókiegyenlítés lehetőségét - ez most csak kamatjövedelemre és ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre érhető el a befektetési szolgáltatónál a befektető javára hosszú távú, legalább 2 éves befektetés esetén Az egyesület ezt kiterjesztené a kockázati tőkealapba történő befektetésekre is. Magyarán a tartós befektetési számlákon (TBSZ-eken) kockázati tőkealap-jegyet is tarthatnának a magánszemélyek a kötvények, részvények, befektetési jegyek és egyéb termékek mellett.

A befektetési társaságok számára elérhető bejelentett részesedésből származó adóelőnyöket a magánszemélyek számára is kiterjesztenék (10 százalékos határérték mellett).

A vállalati befektetők számára lehetővé tennék, hogy a fejlesztési tartalékot magyarországi kockázati tőkealapokba fektessék. A befektetők mellett a befektetések segítésére is fogalmaztak meg javaslatokat: azon társaságok esetében, amelyekbe egy kockázati tőkealap befektet, szükség lenne az eszközátruházás, üzletágátruházás áfamentességének bevezetésére is; ez nem jelentene változást a költségvetési bevételekben a jelenlegi szabályokhoz képest, a vállalkozások számára azonban komoly hatékonyságjavító intézkedést jelentene, megkönnyítené a befektetés menedzselését.

Új adózói kategória és üzleti inkubáció - így lesznek a kicsikből nagyok?

A HVCA javaslatai szerint be kellene vezetni az Európai Unióban már bevált „fiatal, innovatív vállalkozás" adózási státusz megteremtésére; az ebbe a csoportba tartozó vállalkozások adó- és járulékkedvezményeket kaphatnának, így jobban kiaknázhatóak lennének a magyarországi kutatás-fejlesztési tevékenységben rejlő lehetőségek.

A HVCA egy olyan üzleti inkubációs program elindítását is javasolja, amely az induló innovatív vállalkozások számára biztosíthatná az üzleti tudást és a kezdeti pénzforrást, így a vállalkozás elérheti azt a szintet, amely a kockázati tőke későbbi bevonását lehetővé teszi.

Doszpod Endre, a HVCA elnökségi tagja elmondta: a sikeres kkv-k a sikeres induló vállalkozások kellenek, amihez pedig (üzleti szempontból is) jó és piacképes ötletekre van szükség. Az üzleti inkubációs program áthidalná azt a távolságot, ami egy egyébként jó, de még nem piacképes ötlet és a lehetséges pénzügyi befektetők között van. Az elmúlt 10 évben folyósított több százmilliárd forint értékű K+F forrásoknak köszönhetően nagy tömegben léteznek hasznosításra váró innovációs eredmények, azonban az érintett intézmények, műhelyek, feltalálók, induló vállalkozások irányítói nem rendelkeznek megfelelő üzleti ismeretekkel a megfelelő finanszírozás megszerzéséhez.

Ebben segíthetne az üzleti inkubátor program, így növekedhetne azon vállalkozások száma, amelyek bekerülnek a kockázati tőkealapok, egyéb finanszírozási források látókörébe. A programot részben állami, részben magánforrásokból lehetne üzemeltetni.