Észak-Magyarország a természeti katasztrófák élén Európában

Aszály, viharok, áradások és földrengések – az Európában és hazánkban is egyre gyakoribb természeti katasztrófák jelentős hatással vannak a gazdaságra, és ezt már a fejlesztési tervekbe is bele kell számolni. A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre visszanyúló adatelemzése megmutatja, melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában. Magyarországot elsősorban az áradások és – ahogy idén nyáron is megmutatkozott – az aszály sújtja leginkább.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Augusztusban az Európai Unió a tagországok csaknem felében aszályriasztást jelentett be. A szokásos mediterrán országok sorához idén olyanok is csatlakoztak, ahol korábban nem volt jellemző a szárazság – mint például Belgium, Hollandia és Írország –, vagy sosem járt annyira drámai következményekkel – mint Olaszországban vagy hazánkban.

Forrás: Cambridge Econometrics

A hőhullámok, hurrikánok és a tengerszint hirtelen megemelkedése globálisan az éves GDP 1-3 százaléka közötti átlagos gazdasági visszaesést eredményez a brit kutatócég legfrissebb adatai szerint, azonban a helyi, régiós vagy az egyes szektorokra gyakorolt hatás ennél még nagyobb lehet. Míg a hatások kisebbek az energia- és a turisztikai szektorban, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentős károkat szenvednek el, és a sor egyre növekszik.

„A szárazság a mezőgazdasági termelést mindenki számára láthatóan visszaveti, ám az egyre melegebb időjárás miatt a termelékenység más ágazatokban is csökken – emeli ki Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője. – A nagy melegben egyszerűen már nem lehet dolgozni, ami az építőipart és a közlekedést is egyre nagyobb mértékben érinti. Az alacsony vízállások miatt pedig a vízi szállítmányozás, az ipari termelés és az energiatermelés is visszaesik, és az ivóvízellátásban is egyre többször lépnek fel gondok.”

Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője (Fotó: Cambridge Econometrics)

A gazdasági szektorok mellett az érintett országok köre is egyre bővül. Egy 2020-as tanulmány szerint másfél Celsius-fokos átlagos globális felmelegedéssel számolva a mediterrán országok évi 5-6 milliárd eurós gazdasági károkra számíthatnak csak az aszályok miatt, azonban a károk már a kontinentális éghajlat országaiban – így Magyarországon is – megjelennek, és várhatóan évente átlagosan 2,5 milliárd eurónyi gazdasági kiesést eredményeznek. Térségünkben Romániában és Magyarországon okoznak a legnagyobb kárt a hőhullámok: keleti szomszédunknál évente másfél, míg hazánkban egyszázalékos GDP-kieséssel lehet számolni a jövőben a nagy meleg miatt.

A Cambridge Econometrics elemzése 1995-ig visszamenően vizsgálta az uniós országokban a természeti katasztrófák által okozott károkat. Az európai országok ebben az időszakban több mint 77 milliárd eurónyi kárt szenvedtek el természeti katasztrófák következtében – ez nagyjából Budapest éves költségvetésének hetvenszerese. A teljes összegből 44 milliárd euró közvetlen, 33 milliárd euró pedig a közvetett kár. A természeti katasztrófáknak leginkább kitett terület Közép- és Kelet-Európa, illetve Délkelet-Európa.

Hazánkban Észak-Magyarország szerepel a természeti katasztrófák miatt gazdasági károkat elszenvedett régiók uniós toplistáján, Romániával és néhány cseh és lengyel régióval hasonló szinten. A katasztrófák az éves bruttó hozzáadott érték 0,2-0,3 százalékának megfelelő kárt és veszteséget jelent, de ez egyes években akár a 2-3 százalékot is elérheti – ez nagyjából egyenértékű a COVID-19 járvány által 2020-ban okozott egyszeri károkkal.

A katasztrófák által leginkább sújtott országok jellemzően szegényebbek. Ráadásul a gazdaságuk nagyobb mértékben támaszkodik olyan tevékenységekre, amelyeket a természeti katasztrófák és az általuk okozott ellátási zavarok nagyobb mértékben tudnak visszavetni – ilyenek a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyártóipar.

A globális klímatrendekből jól látszik: a természeti csapások Magyarországot is egyre inkább érinteni fogják. A jövőre vonatkozó tervezésnél ezért egyre nagyobb mértékben figyelembe kell venni a természeti csapások gazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait.

„A természeti katasztrófák gazdaságra gyakorolt hatását Magyarországon és a régióban is egyre fontosabb gazdaságfejlesztési tényezőként kell figyelembe venni. Be kell kalkulálni olyan beruházásokat, amelyek a katasztrófák hatását csökkenteni tudják, emellett olyan gazdaságfejlesztési programokat kell indítani, amelyek segítik a természeti csapásoktól kevésbé függő tevékenységek, mint például a szolgáltatások és a kutatás-fejlesztés erősödését” – figyelmeztet a Cambridge Econometrics szakértője.

Véleményvezér

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?
Burgonya kilója 30 forintért

Burgonya kilója 30 forintért 

A politikusok kedvence lesz a krumpli, rég lehetett ilyen olcsón osztogatni.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo