2024-ben az Egyesült Államok közel 1 billió dollárt költött védelmi költségvetésére, ami a GDP 3,4 százalékának felel meg. A NATO-tagok Európában és Kanadában átlagosan a GDP 2 százalékát költötték védelemre. Míg a NATO védelmi költségvetése a hidegháború óta csökkent, Oroszország katonai kiadásai 227 százalékkal nőttek 2000 óta, Kínáé pedig 566 százalékkal az egekbe szökött.
Amerika védelmi költségvetése felülmúlja a többit
Az Egyesült Államok egyedül annyit költ fegyverkezésre, amennyit a következő 12 legnagyobb védelmi költségvetés együttvéve.
Ma mindössze öt fővállalkozó kapja a Pentagon kiadásainak 86 százalékát, míg a hidegháború végén 51 vállalkozó kapta a védelmi kiadások 6 százalékát. Vitathatatlan, hogy ez a koncentráció elősegítette a túlköltekezést és a termelékenység csökkenését.
A Trump-kormányzat elbocsátotta a hadsereg, a haditengerészet, a parti őrség és a légierő magas rangú vezetőit. A vezető jogászokat is hirtelen elengedték. Összességében a Pentagon személyzete 8 százalékától válhat meg.
A második helyen Kína áll 235 milliárd dolláros védelmi költségvetéssel. Vásárlóerő-paritáson számolva azonban ez az összeg 477 milliárd dollárt tesz ki, az alacsonyabb kínai költségek miatt. Összességében az ország katonai modernizációja során 600 működő nukleáris robbanófejet gyártottak, amelyek az előrejelzések szerint 2030-ra elérik az 1000-et, mivel az ország egyre inkább a Tajvannal való újraegyesítésre összpontosít.
