Bár arra a jelenlegi jogi környezet is lehetőséget teremt, egy önálló értékpapírosítási törvény felgyorsítaná a tranzakciók megtervezését és az új megoldás elterjedését – hangzott el a KPMG, a Déri & Lovrecz Ügyvédi Iroda, a Moody’s Investors Service, a CRA Rating Agency és a Hild & Wirth közös rendezvényén, ahol ennek a Magyarországon még innovatívnak számító pénzügyi megoldásnak az előnyeit, kockázatait és technikai kérdéseit értékelték.

A Moody’s Investors Service adatai szerint Európában az értékpapírosítás rendkívül gyorsan terjed: 2000-ben az értékpapírosítási tranzakciók volumene mintegy 160 milliárd eurót tett ki, 2002-re a volumen közel 350 milliárd euróra nőtt. 1995-ben az európai tranzakciók az összes Egyesült Államokon kívüli tranzakció 54%-át tették ki, 2001-re arányuk 70%-ra nőtt. A világ egyik vezető hitelminősítő intézetének képviselői, Yaron Ernst és Knapcsek Nikoletta elmondták, hogy időközben az értékpapírosított eszközök köre is jelentősen kibővült: míg az 1970-es években az értékpapírosítás kizárólag jelzáloghitelekre korlátozódott, addig 2000-re a hitelkártya követelésektől a kereskedelmi követeléseken és a franchise díjköveteléseken át a diákhitel-követelésekig már több mint.20 különböző eszközfajtát értékpapírosítottak.

Azzal az aggállyal kapcsolatban, hogy az értékpapírosítási tranzakciók rendszerint igen nagyméretűek, és a magyar piac túl kicsi lenne ahhoz, hogy ezek a tranzakciók jövedelmezőek lehessenek, Hild Imre, a Hild & Wirth, az első magyar értékpapírosítással foglalkozó pénzügyi tanácsadó cég ügyvezető igazgatója elmondta: bár nemzetközi szinten nem kevés a többszázmillió euró értékű tranzakció, az értékpapírosítás már 40 millió euró érték körül jól jövedelmező lehet. Yaron Ernst, a Moody’s képviseletében ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Európában az átlagos tranzakcióméret 100 millió euró, de a Moody’s adott ki már hitelminősítést 6 millió eurós tranzakcióra is.

A konferencián többen figyelmeztettek arra, hogy a meglehetősen komplex tranzakciók kivitelezésében jelentős a kockázat, míg jövedelmezőségük nagymértékben függ az alkalmazott jogi, adózási és számviteli konstrukcióktól, ezért fontos a pontos tervezés és a tranzakció hozzáértő menedzselése.

Petr Vins, a csehországi székhelyű Moody’s társult vállalkozás, a CRA Rating Agency ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy az értékpapírosítás egyik nagyon fontos kelléke a hitelminősítés. Ezáltal a befektetők saját kockázatelemzésük mellett egy független értékelésre is támaszkodhatnak, ráadásul a hitelminősítés jól összehasonlítható és független képet ad az értékpapírokban, illetve a kibocsátókban rejlő kockázatokról. A hitelminősítő folyamatosan figyelemmel kíséri a kibocsátót és az értékpapírt, a hitelminősítést időről időre felülvizsgálja, és ennek eredményét közzéteszi, így a befektetők időben értesülhetnek befektetésük kockázatának alakulásáról. Vins elmondta, hogy a CRA Rating Agency idén Magyarországon is megkezdte tevékenységét.

Varga Iván a Déri & Lovrecz Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint bár egy önálló értékpapírosítási törvény megkönnyítené a tranzakciók tervezését – hiszen önálló jogszabály hiányában nálunk több kihívással kell szembenézni, mint azon nyugat európai országokban, ahol külön törvény szabályozza az értékpapírosítást –

értékpapírosításra a jelenlegi magyar jogi környezetben is van lehetőség. Azokban az államokban, ahol külön törvény szabályozza az értékpapírosítást, e törvények elfogadása katalizátor szerepet töltött be, és az utóbbi években rendkívüli mértékben megnőtt az értékpapírosítási tranzakciók volumene. Varga szerint a hazai konstrukciók kidolgozásánál –eszköztípustól függően– főként az átruházási vagy átírási illeték, az SPV számviteli szabályok szerinti konszolidációs körből való kivonása, illetve a banktitokra és az üzleti titokra vonatkozó szabályozás jelenthet nehézséget.

Nink Gabriella, a KPMG adószakértője arra figyelmeztetett, hogy az eszközök átruházásakor figyelni kell az áfa-, illeték- és helyiadó-kockázatokra. Az SPV működése során pedig a társasági adóval, az osztalékadóval, illetve a kamat forrásadóval és helyi adóval kapcsolatos kérdésekre kell leginkább ügyelni. Nink Gabriella hangsúlyozta, hogy az értékpapírosítás adózási struktúrájával kapcsolatban kötelező érvényű feltételes adómegállapítás kérhető a Pénzügyminisztériumtól, ami a tranzakció méretére és komplexitására tekintettel mindenképpen ajánlatos.

Agócs Gábor a KPMG könyvvizsgálója arról beszélt, hogy az értékpapírosítással kiküszöbölhető a Bázeli Egyezményen alapuló tőkekövetelmény-számítás rugalmatlansága. A bázeli tőkemegfelelési szabályok szerint ugyanis a hitelintézeteknek a tőkemegfelelés számításánál kintlévőségeiket a legtöbb esetben 100%-os kockázati súlyozással kell figyelembe venniük, függetlenül attól, hogy ténylegesen mekkora azok kockázata. Az értékpapírosítással azonban elérhető, hogy a pénzintézet szavatoló tőkéje megállapításánál csak a tényleges kockázatot vegye figyelembe.