Azt is látni véli a magyar gazdaságról a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, hogy a minimálbér növelése a nyugati országrészben nem, a keletiben viszont annál inkább feszültségeket okoz a dráguló munkaerőköltség miatt. Ezt - azaz a foglalkoztatási viszonyokat - tekinti eléggé aggályosnak az OECD, ám azt például csak megválaszolatlannak ítéli, hogyan akarja a magyar kormányzat ellensúlyozni az adópolitikai változtatások miatti bevételcsökkenést a kiadási oldalon. A hazánkról készített OECD-országjelentés július 19-i nyilvánossá tétele alkalmával Val Koromzay OECD-igazgató vendéglátójának, Veres János pénzügyminiszternek a társaságában ugyan szóban is elemezte a dokumentumot, ám nyomban kijelentette: számos megállapítás még azt megelőzően került a kiadványukba, hogy megismerték volna például a száz lépés kormányzati programot. A fiskális politika hitelességének javítására is még ilyen módon utalt a jelentés, kitérve arra, hogy a monetáris politikával összehangolva erőteljes kamatcsökkenésnek ugyancsak jók az esélyei, tekintettel a kedvezően alakuló inflációs trendre. A jegybanknak mintegy üzenve Val Koromzay azt hangsúlyozta, hogy szerencsésebb technika az éves inflációs célkitűzés lefektetésénél, ha hosszabb időtávra előre vázolják fel ugyanezt a monetáris politika alakítói. A költségvetés megerősítését viszont a fiskális tárca vezetőjénél sürgette az OECD-igazgató, mondván, a számviteli megoldások helyett a strukturális reformok az üdvösek.
Veres János pénzügyminiszter erre a felvetésre is utalva szögezte le, hogy maximumfogalmazási hangsúlyokban akad némi véleménykülönbség az OECD-jelentés, illetve a pénzügyi kormányzat helyzetértékelése között. A lényeget, miszerint a 2010-es euró bevezetést, ennek megfelelően a 2008-ra teljesülő feltételeket a nemzetközi szervezet ugyanúgy reálisnak ítéli, mint a magyar kormány. Val Koromzay ezt a megfogalmazást "görgette" tovább, miszerint minden lényeges elemet tekintve pozitív folyamatokat látnak a magyar gazdaság 2005-ös teljesítményében, azaz: jól éltük túl az európai lassulási folyamatot. Magyarország integrációja mélyebb - pontosabban: kedvezőbb - a többi csatlakozott országénál, a 3,5 százalék körüli idei növekedést 4 százalékot elérő jövő évi bővülés követheti. Lényeges persze, hogy a makrogazdasági folyamatok stabilitását képes legyen megőrizni az ország az eurózónához való csatlakozás folyamán is. A kormányzati kiadások hatékonyságának javításával és strukturális átalakításokkal a megerősítendő költségvetésről tesz hosszasan említést az országjelentés. Az innovációra fordítandó adóforintok megkövetelik a hasznosulás hatékonyabb ellenőrzését.
