Egyéb érdekességek
Vannak kifejezetten laza területi kapcsolatai Magyarországnak költözés szempontjából, egyes helyeken a 0,5 százalékot sem éri el az átjárás két vármegye között. Ilyen például a Baranyából Nógrádba mozgás. Összességében is elmondható, hogy Nógrád vármegye lakosságvonzó képessége kifejezetten gyenge, öt olyan vármegye is volt, ahonnan fél százaléknál kevesebben választották célpontul. Ez egyébként nem annyira a fejlettséggel, sokkal inkább a földrajzi távolsággal, illetve a gyors megközelíthetőséggel függ össze, hiszen ugyanígy fél százalék alatt volt a Borsodból, Szabolcsból vagy Hevesből Tolnába, illetve Vasból Jász-Nagykun-Szolnokba költözők aránya.
Ha a beköltözőket vizsgáljuk, akkor szinte minden vármegyében azok vannak többségben, akik Budapestet elhagyva kezdenek új életet vidéken, ez az arány tavaly – Pestet és Nógrádot nem számítva – 13-28 százalék között szóródott. Fejérben volt a legmagasabb a fővárosból kiköltözők aránya, míg a legalacsonyabb Hajdú-Biharban, vélhetően a nagy távolság miatt. Pest vármegye esetében a beköltözők több mint 60 százaléka Budapestet hagyta ott, ami ismét a két egység közti erős kapcsolatot mutatja. Erős a kapcsolat Szabolcs és Hajdú-Bihar között is, hiszen utóbbi vármegyében a beköltözők 29 százaléka jött a szomszédos területről, de az ellenkező irányban is kimagasló, 28 százalék volt ez az arány.
