A fentiek ellenére még mindig Pest vármegye a legnépszerűbb költözési célpont, 2024-ben a belső vándorlás eredményeként 5800 fővel nőtt a népessége. A második helyen Győr-Moson-Sopron állt 1500 fős nettó vándorlási egyenleggel, míg a harmadik Fejér volt, ahol több mint 1100 fővel nőtt a lakosságszám emiatt.
Fotó: Depositphotos
Pestről ki és be
Pest vármegyéből nemcsak sokan költöztek el, hanem a bevándorlás is jelentős volt oda, több mint 42 ezer ember talált ott új lakóhelyet, szemben a 36.500 kiköltözővel. Az talán nem meglepő, hogy Pest vármegyéből tavaly is a fővárosba költöztek a legtöbben, több mint 11 ezren, de ennél is többen, közel 17 ezren Budapestről tették át a lakóhelyüket, vagyis ők mind a Közép-Magyarországi régión belül mozogtak valamelyik irányba. Összességében egyébként Budapestet 2023-hoz hasonlóan tavaly is többen hagyták el, mint ahányan beköltöztek, 938 fővel csökkent a főváros lélekszáma a belső vándorlás eredményeként. A legnagyobb nettó elvándorlás Borsodból történt (-2545 fő), de alig maradt el mögötte Szabolcs-Szatmár-Bereg (-2508 fő). A többi vármegyében kisebb, jellemzően néhány száz fős mozgás volt tapasztalható.
Persze az egyes vármegyék népességszáma nem egyenlő, ezért az abszolút számok mellett érdemes kitérni a népességarányos vándorlási adatokra is. Ez szintén nagyon erős kapcsolatot mutat Budapest és Pest vármegye között mindkét irányban. A főváros környékéről az elköltözők 52 százaléka mozdult Budapestre, míg az ellenkező irányban 55 százalék volt ez az arány, vagyis a két területi egység közti vándorlás több mint fele egymás között bonyolódott. Éppen ezért az országos vándorlás szempontjából e két terület szinte egy egységnek tekinthető.
