A legtöbben a fővárost és környékét választották, miközben a keleti vármegyékből szép lassan folytatódott a népesség elvándorlása – mutat rá az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése.
A napokban frissítette a KSH a 2024-es belső vándorlásra vonatkozó statisztikáit. Ezek szerint tavaly az egyes vármegyék lakosságának átlagosan 3,8 százaléka mozdult meg valamelyik irányba, ki- vagy beköltöztek az adott térségbe.
Melyik vármegyék voltak a legaktívabbak?
Érdekesség, hogy 2023 után ezúttal nem Pest vármegye volt a legaktívabb, a 4,8 százalékos arány csak a második helyre volt elég miután Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a lakosság 5,7 százaléka cserélődött ki. A képzeletbeli rangsor harmadik helyére pedig Heves került 4,5 százalékos vándorlási aktivitással. A legkisebb arányban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye mozdult meg, ott mindössze a lakosság 2,5 százaléka változtatott állandó lakóhelyet a települések között.
Nagyobb országos különbségek látszanak, ha azt vizsgáljuk, hogy a lakhelyváltók mekkora aránya maradt egy-egy vármegyén belül, ez jobban tükrözi egy térség lakosságmegtartó erejét. Eszerint Győr-Moson-Sopron és Baranya mondható a legerősebbnek, ahol a költözők majdnem 70 százaléka maradt a vármegyén belül, de Vasban és Borsodban is kétharmados többségben voltak azok, akik a vármegyén belül költöztek csak. Ezzel szemben Pest és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben többségben voltak azok, akik, ha már rászánták magukat a költözésre, akkor a vármegyét is elhagyták.
