Ez megfelel annak a tapasztalatnak, hogy a főváros amúgy is megdrágult agglomerációjának túlnyomórészt családi házas kínálata a Covid lecsengése után számottevően veszített vonzerejéből.
A régiók zömében 5,5 és 7,6 százalék közötti volt az év elején a városi lakások drágulása. Az egyetlen további kivétel a debreceni központú Észak-Alföld régió, ahol a városi árnövekedés elérte a 10,2 százalékot. Ebben az eredményben, ahogy az elemző is emlékeztet, már a koncentrált iparfejlesztés lakáspiaci hatása jelenik meg. Hamarosan hasonlóval lehet majd számolni Szeged térségében is, ahol a BYD autóipari beruházása kapcsán többezer új munkahely létrejöttével kalkulálnak a közeli jövőben.
Az MNB jelentése az inflációval is összevetette az árak alakulását, így arra jutott, hogy országos átlagban évi 3,6 százalékos reálértéknövekedés jellemezte a tranzakcióban résztvevő lakóingatlanokat az év első negyedében. A fővárosban ez az érték 1,8 százalékra adódott, a községekben 5 százalékra, a legjobban dráguló Észak-Alföld régió városaiban pedig 6,3 százalékra. Egyedül a Közép-Magyarország régióban volt még csekély reálárcsökkenés kimutatható (-0,8 százalék).
Várva a választások előtti támogatásokra
Az elemző szerint ezek az adatok azt mutatják, hogy a lakáspiac a tavalyinál egyértelműen jobb állapotban kezdte az évet, de még nem nyerte vissza a korábbi erejét. Ugyanakkor az optimistáknak van honnan meríteniük: az idei körülmények sem kedvezőtlenek, 2025-ben pedig több erős impulzus is pezsdítheti a piacot.
