Tavaly a lakosság 42 százaléka legfeljebb egy hónapig tudott volna megélni a megtakarításaiból jövedelem nélkül, idén ez az arány 30 százalékra csökkent, ami a legalacsonyabb arány a kutatás kezdete óta. Ugyanakkor a legalább fél évre elegendő tartalékkal rendelkezők aránya 37 százalékról 43 százalékra emelkedett – áll a bank közleményében.
A válaszadók átlagosan úgy értékelték: mintegy nyolc hónapig tudnák fedezni kiadásaikat jövedelem nélkül. Ez arra utal, hogy a középkorúak pénzügyi ellenállóképessége javult, vagyis egy váratlan munkahelyvesztés, hosszabb betegség vagy más átmeneti élethelyzet esetén ma nagyobb arányban rendelkeznek olyan megtakarításokkal, amelyek átsegíthetik őket a nehezebb időszakokon.
Ugyanakkor jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes társadalmi csoportok között. A nők pénzügyi tartalékai továbbra is szűkösebbek: körükben 40 százalék azok aránya, akik legfeljebb egy hónapig tudnák fenntartani magukat a megtakarításaikból, míg a férfiaknál ugyanez az arány csupán 20 százalék.
A kutatás szerint az ötvenes éveikben járók rendelkeznek a legerősebb pénzügyi háttérrel, körükben a legmagasabb azok aránya – 14 százalék az átlagos 9 százalékhoz képest – akik akár két évnél hosszabb ideig is képesek lennének megélni felhalmozott tartalékaikból. A községekben élők átlagosan kevesebb mint hét hónapig tudnák fenntartani életszínvonalukat jövedelem nélkül, míg a budapestiek és a megyeszékhelyeken élők esetében ez az időtáv megközelíti a tíz hónapot. A magasabb végzettséggel rendelkezők is átlagosan tíz hónapig tudnák fedezni kiadásaikat jövedelem nélkül, míg az alacsonyabb végzettségűek esetében ez az időtáv hét hónap körül alakul. Az alacsonyabb jövedelműek 48 százaléka legfeljebb egy hónapig tudna megélni tartalékaiból; a közepes jövedelműeknél ez az arány 29, míg a magasabb jövedelműek körében 21 százalék.
