Az év első két hónapjában a rendkívül dinamikus exportját rendkívül dinamikus import is követte, de ez utóbbi talán többlet jót is jelent: a papírforma szerint a kiigazítási intézkedések miatt ugyanis a fogyasztás növekedését nem lehet tetten érni az adatban, helyette a beruházások vettek lendületet. A számok mindenesetre arról szólnak, hogy a valamivel több, mint 300 millió eurós deficitben az export 21 százalékot meghaladva szerepel, s 20 százalékot tesz ki az import is az első két hónap statisztikája szerint. Tagadhatatlan, hogy messze nem csak a saját érdemeink jelennek meg a kedvező külkereskedelmi adatokban, hanem az a puszta tény is, hogy az eurózónában változatlanul megy a szekér, vagyis az ottani gazdasági növekedésből jut nekünk is némi előny.
Ha az eddigi tendenciákat sikerül megőriznünk az év egészében is, akkor - tőlünk - szokatlanul kedvező külkereskedelmi mérleget, illetve a gazdasági folyamatok eredményes reguláját is elkönyvelhetjük majd. Vélhetően ezt teszik Brüsszelben is, ahol nagyon hamar döntenek a konvergencia-program első félévének minőségéről. Ehhez is egyfajta önbizalmat kínáló adalék a közlemúltban napvilágot látott GKI-s jóslat, mely az idei gazdasági növekedést 3 százalékban határozza meg, s már igazolva is látják a kutatók, hogy az inflációs csúcson túljutottunk, az első félév maradék hónapjaiban lassú, később gyors csökkenés valószínűsíthető. A viszonylag bizonytalan kimenetelű és egyben nem teljesen megnyugtató mértékű folyamatot az akár 3,5 százalékos 2007-es reálkereset jelez.
A külkereskedelemről szóló KSH-s adatokon túl a minap nyilvánosságra került még egy-két fontos információ a makrogazdaság teljesítményéről. Az ipari termelésről a februári index szerint 10,7 százalékos a növekedést igazol a megelőző hónaphoz képest. A termelés volumene az év első két hónapjában 10,8 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Januárhoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is korrigált ipari termelési index februárban 0,3 százalékkal emelkedett.