A lakosságszám változása alapján ötéves távlatban szintén a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rajkán emelkedett a legnagyobb mértékben a lakosok száma, 96 százalékkal 6953 főre. Ezzel párhuzamosan az ottani eladó lakások és házak átlagos négyzetméterárai 145 százalékkal 815 ezer forintra emelkedtek.

Szintén jelentősen, 39 százalékkal nőtt 2019-hez képest többek között a Pest vármegyei - egyben a fővárosi agglomerációhoz tartozó - Nagytarcsa lakossága. A lakóingatlanok árai pedig megduplázódtak, így az idén az átlagos négyzetméterárak már 886 ezer forintnál jártak.

Mi történt a nagyvárosokban és a fővárosi kerületekben?

A fővároson kívüli piacon a legnagyobb városok - vármegyeszékhelyek, megyei jogú városok - közül egyedül a szintén budapesti vonzáskörzethez sorolt Érden emelkedett a lakosok száma, 6 százalékkal közel 73 ezer főre. Ebben a városban öt év leforgása alatt az átlagos négyzetméterárak 108 százalékkal 814 ezer forintra nőttek. A többi nagyvárost nézve kiderül, hogy Nyíregyháza, Esztergom, Kecskemét és Szombathely könyvelhette el a legkisebb mértékű, 3 százalék alatti visszaesést. A lakóingatlanok ára jelentősen növekedett, az átlagos négyzetméterár ezekben a városokban idén már 549-814 ezer forintot tett ki, ami 77-110 százalékos drágulásnak felel meg 2019-hez képest.

A fővárosi lakosságszám 0,4 százalékkal csökkent 1,62 millióra egy év alatt, ami 2019-hez képest közel 4 százalékkal kevesebb állandó lakost jelent Budapesten. Az eladó lakások viszont elérték az 1,03 millió forintos átlagos négyzetméterárat. 2023 elejéhez képest csak három kerület népessége tudott bővülni. A XI., a XIII., XIV. kerület lakossága 0,3-0,6 százalékkal nőtt 110-130 ezer főre, az eladó lakások átlagos négyzetméterárai pedig 760 ezer, 880 ezer és 1,26 millió forintot tesznek ki az ingatlan.com adatai alapján. Érdekesség, hogy ennél a három kerületnél csak öt-hat fővároson kívüli nagyváros rendelkezik nagyobb lakosságszámmal.