Ez azért is érdekes, amit mond, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Versenyképességi Indexe alapján Magyarország 2023-ban a megelőző évhez képest két helyet rontva a 19. helyen végzett az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában.

És ehhez tegyük hozzá, hogy a rezsicsökkentés csak a lakossági szegmensben érvényesül, az ipari, gazdasági szektorban nem, sőt a lakossági rezsicsökkentés árát részben a gazdasági szereplők fizetik meg. Jelenleg a magyar energiaárak a legmagasabbak egyike Európában, ha az ipari, gazdasági szektort nézzük. Fontos tudni, hogy a kormányzat maga is 55-60 euró/MWh-ra becsüli az induló Paks2 árait, aminek a felébe kerülnek jelenleg a megújulók. Reálisabb számítások pedig azt mutatják, hogy inkább 100 euró/MWh körül lesznek Paks2 árai. Ilyen körülmények között, amennyiben a kormány ragaszkodik Paks2-höz, olyan érveket kellene mondani, amelyek nem az árakon és nem a versenyképességen nyugszanak, mert ezek tényszerűen nem igazak.

Milyen érvek maradnak akkor Paks2 mellett?

Lehetne olyat mondani, hogy rendszerszabályozás miatt van szükség atomerőműre. A megújuló energiák nehezen szabályozhatók, időjárásfüggők, Lehetne tehát azzal érvelni, hogy az atomerőművek zsinóráramára szükség van a rendszer stabilitása érdekében, bár a rendszerszabályozás fejlődése miatt ezek is egyre gyengülő indokok. És persze gond az is, hogy nemcsak a megújulók nehezen szabályozhatók, hanem a nukleáris energia is. Mindkettő mellé szükségesek kiegészítő eszközök, vagyis a mostani kormányzati szándék e kettő összeillesztésére szakmai nonszensz.