Jelentős mértékű a Balaton-part prémiuma
A lakásokért fizetendő négyzetméterárak közötti különbségeket nagyban befolyásolja a Balaton-part prémiuma. A parton a használt lakások négyzetméterára csaknem 500 ezer forint volt tavaly, a parthoz közel, 15 percen belül elérhető helyszíneken azonban már kevesebb mint 360 ezret. Ez 28 százalékos különbség az árakban. A parttól távol alig voltak 200 ezer forintnál magasabbak az árak, ehhez képest a part prémiuma tehát 300 ezer forint, vagyis 60 százalék.
Az újlakás-projekteket a parttól való távolság szerinti kategóriákba sorolva szintén jól látszódik a vízparti prémium. A vízparti lakások átlagos négyzetméterára 1,5 millió forint körül alakult. A parthoz közeli (250 méteren belül fekvő) lakások négyzetmétere hozzávetőleg 200 ezer forinttal volt olcsóbb, míg a parttól 250 méternél távolabbi ingatlanok esetében már átlagosan 1,1 millió forintra mérséklődött ez az érték. Az első és a második kategória között tehát 14 százalékos, az első és a harmadik között pedig 25 százalékos különbség mutatkozik.
Fokozott érdeklődés a Balaton iránt
A Balaton környéke nem pusztán az ország egyik legfontosabb turisztikai helyszíne: az elmúlt években sokan már nemcsak másodlagos, hanem elsődleges otthonukat vásárolták meg a tő környékén, párhuzamosan az otthoni munkavégzés terjedésével. A Takarék Index elemzői által vizsgált időszakban, 2016 és 2020 között a beköltözők száma végig meghaladta az elköltözőkét, az egyenleg eleinte 0,4-0,5 százalék körül mozgott, majd 2019-től tovább élénkülve 0,7 százalékra emelkedett, 2020-ban pedig – vélhetően a koronavírus-járvány miatt is – ugrásszerűen nőtt, és meghaladta a 2,6 százalékot. Abban az évben – figyelembe véve az állandó és az ideiglenes lakosokat is – több mint 6900-zal többen költöztek be, mint el a területről. A parthoz közeli települések népszerűsége végig meghaladta a parttól távolabbi helyszínekét, és elsősorban a Budapesthez közelebbi települések bizonyultak igazán vonzónak. (6. ábra)
6.ábra. A lakosságarányos belső vándorlási egyenleg a Balaton Kiemelet Üdülőkörzetben (BKÜ) (Forrás: Takarék Index számítás, KSH)
A fejlesztők is felfedezték maguknak a Balatont, nőtt a lakásmegújulási ráta
Az elmúlt években a nagy érdeklődést látva a fejlesztők is felfedezték maguknak a Balatont. 2016-tól látványosan megugrott az építési engedélyek száma. Abban az évben a korábbi 500-700-hoz képest meghaladta a kétezret, 2018-ban pedig a 2400-at is. 2017-ben, 2019-ben és 2020-ban is 1500 felett volt. Ennek nyomán az átadott lakások száma is növekedésnek indult: 2014 és 2016 között évente 500 vagy kevesebb lakást adtak át, 2020-ban már több mint 1700-at. (7. ábra)
7.ábra. Az épített lakások száma (kék) és az építési engedélyek száma (narancs), valamint a megújulási ráta (zöld vonal) a BKÜ-ben (Forrás: Takarék Index számítás, KSH)
Mindez a Balaton környékének lakásmegújulási rátáját is jelentősen javította, a 2014-2016-os 0,4 százalékos szintről 2020-ra 1,4 százalékosra. Az elmúlt években a legnagyobb lakásmegújulási ráta Szántódot, Balatonlellét, Zamárdit és Siófokot jellemezte. A déli parton erősen a part menti területekre koncentrálódott a lakásépítési hullám, az északi parton viszont a parttól távolabbi helyeken is sok helyen alakult 1-4 százalék között a megújulási ráta. A Balatonnál jelenleg Siófokon van a legnagyobb kínálat az új lakásokból, a minimum 10 lakásos, legalább egy szabad lakással rendelkező projektekben található lakások száma az ELTINGA adatai szerint 2022 első negyedévében meghaladta az ezret. Ez kimagasló a többi Balaton-parti településhez képest. (8. ábra)
8.ábra. A lakásmegújulási ráta alakulása 2016 és 2020 között a Balatonnál a 2020-as lakásállomány százalékában (Forrás: Takarék Index számítás, KSH)
A Takarék Jelzálogbank két évtizede az egyik meghatározó szereplője a magyar lakásfinanszírozási piacnak. A Jelzálogbank rendszeresen publikálja egyedi témákat feldolgozó speciális lakáspiaci elemzéseit. Az elemzések elkészítésében részt vesz az ELTINGA, a Takarék Index kizárólagos kutatási partnere.
