Fontos lépés az új szabályozásokkal kapcsolatos hiányfelmérések elvégzése. A beszerzési munkatársaknak jobban együtt kell működniük más funkciókkal, például a kockázati, megfelelőségi, jogi, fenntarthatósági és ellátási lánccal, hogy segítsék a megfelelőség fenntartását és a változó szabályozások követését. Mindezt úgy, hogy automatizált folyamatokat építenek ki, amivel biztosítják, hogy a beszállítóiktól időben megkapják a friss adatokat, amik alapján tovább dolgozhatnak a belső stakeholdereikkel és a beszállítóikkal.

 A harmadik féllel kapcsolatos kockázatkezelés (TPRM) még fontosabbá válik az ellátási lánc ESG-kockázatainak értékeléséhez. A kutatásból azonban kiderül, hogy a beszerzési vezetők 67 százaléka nem minősíti szervezetük TPRM-jét nagyon érettnek, ami arra utal, hogy a képességek gyors fejlesztésére van szükség. Valószínűleg új irányelveket is ki kell alakítani például a beszállítók átvilágításánál a karbonlábnyom, körkörösség, munkaügyi gyakorlatok terén.

A kibertámadások növekvő kockázata a szervezet ökoszisztémájában – gyakran hivatkoznak rá mint „negyedik fél kockázata” – a kiberfenyegetésekkel kapcsolatos erős tudatosságra és az ellenük való fellépés képességére szólít fel.

Geopolitikai kihívások – rugalmasság az ellátási láncok kiépítésében

A beszerzési szakemberek napjainkban olyan bizonytalan geopolitikai környezettel szembesülnek, mint az ellátási láncok szélesebb körű deglobalizációjának részeként az Egyesült Államok és Kína szétválasztása, vagy az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok. A felmérésében legkritikusabb külső kihívásként a felmérés válaszadóinak 77 százaléka az ellátási zavarok kockázatát nevezte meg. A beszerzési stratégiákat emiatt kénytelenek újragondolni, nagyobb megbízhatóságra, az ellátási lánc átláthatóságára, más iparági szereplőkkel való együttműködésre törekednek.