A MAKISZ tagjai a magyar követelésvásárlási, illetve követeléskezelési piac mintegy 90 százalékát lefedik az általuk kezelt követelésekkel, amelyek összege meghaladja a 3000 milliárd forintot – ismerteti Bódizs Kornél –, ami azt jelenti, hogy senki nem rendelkezik nagyobb rálátással az adósságkezelési folyamatokra, mit ez a szervezet. A MAKISZ pedig a követeléskezelési folyamatok szabályozása mellett érvel, egyúttal a követeléskezelési tevékenység közérdekű jellegére hívja fel a figyelmet. Ez nem azt jelenti, hogy különleges jogokat szeretnének, éppen ellenkezőleg: a cél, hogy a követeléskezelés egységes hatósági felügyelet alá kerüljön annak érdekében, hogy a piacról eltűnjenek a hírnév romboló behajtók, és az adósi oldal képviseleténél is biztosítva legyen a szakmaiság. A felügyeleti tevékenység biztosíthatja a fogyasztóvédelmi szabályok érvényesülését, ami egyúttal az adós számára is garancia, hogy jogkövető, szabályszerűen működő, elismert céggel van dolga.
Elkerülhetetlen azonban szabályozni magát a követeléskezelési tevékenységet is. Bódizs Kornél elmondja, hogy a szakmában „puha” behajtásként ismert folyamat lényege, hogy a követelés kezelésére jogi eljárás indítása nélkül, kommunikációs eszközökkel kerül sor. A kommunikáció, vagyis a kapcsolatfelvétel elsődleges célja, hogy az ügyfelet fizetési kedvezmény ajánlatával vegye rá az együttműködésre, a közhatalmi kényszert mellőző, önkéntes teljesítésre. Az ilyen kedvezmény megállapodások tehát segítik az ügyfeleket abban, hogy az adósság okozta nehéz helyzetből rendezetten, plusz költségek nélkül, sőt kedvezménnyel lábaljanak ki. Segít egyúttal elkerülni a jogi eljárásokat, köztük elsősorban a bírósági végrehajtást. A puha behajtás azonban a jogszabályok szintjén ma Magyarországon hivatalosan nem is létezik – hívja fel a figyelmet az elnök, aki szerint e tevékenység jogi definiálása társadalmi érdek, ezért nagy szükség lenne rá.
