Egy évvel ezelőtt voltak csúcson a magyarországi bankhitelek referenciakamatai, azaz azok az értékek, amelyek alapján meghatározzák a pénzintézetek a kölcsönök kamatait. A hosszú kamatperiódusú kölcsönök alapmutatói, az úgynevezett BIRS-fixingek 2023 első munkanapján 13,9-9,43 százalék között álltak, a legrövidebb, kétéves kamatperiódusú hitelhez tartozó ráta volt a legmagasabb, a húszéves BIRS volt a legalacsonyabb. Jelenleg ezek a mutatók 6,60-5,91 százalék között vannak. Minden kamatperiódusnál jó néhány százalékpontot csökkent a referenciakamat, és egyre kisebb a különbség a rövidebb és a hosszabb lejáratok között.
A BIRS mellett a magyar államkötvények hozamát is használják a bankok több hitel referenciakamatként. A hozamcsökkenés itt is hatalmas. A babaváró támogatás és a legtöbb támogatott hitel referenciarátájaként megadott ötéves hozam például a tavaly januárban felvett hiteleknél még 10,64 százalékon állt, a most januáriaknál már csak 7,19 százalékos lesz, és ez tovább csökkenhet majd, hiszen az ötéves állampapírok a piacon az év utolsó munkanapján bőven 6 százalék alatti hozammal forogtak. A hozamgörbe pedig egyre egyenesebb, a rövid futamidejű állampapírok kamata alig magasabb már a húszéves kötvényekénél.
Olcsóbbak lesznek a kölcsönök
Ez a tendencia várhatóan azzal jár, hogy folyamatosan csökkennek majd a hitelek kamatai. Rásegít erre az is, hogy a kormány kamatplafont kezdeményezett 2022. október 9-től a lakáshiteleknél, és ezt az összes bank vállalta. A lakáshitelek maximális THM-je ez alapján 8,5 százalék lett, majd 2024. január 1-től 7,3 százalék. A gyorsan csökkenő BIRS miatt egyébként még így is marad a bankoknak a hiteleken marzsuk (azaz a ténylegesen felszámított kamat és a BIRS különbsége, ebből lesz végül a bankoknak nyereségük a költségeik levonása után).
