Az elidegenítési és terhelési tilalom azt vonja maga után, hogy az ingatlan nem értékesíthető, illetve a hitelintézet hozzájárulása nélkül nem terhelhető meg, így pl. haszonélvezeti jogot sem lehet rajta alapítani. A legtöbben pedig csak akkor szembesülnek vele, hogy az ingatlan eladása milyen feltételek mellett lehetséges, amikor annak szükségessége már fennáll.
Milyen lehetőségeink vannak ilyen esetben? Erre a kérdésre a felvett támogatási forma részletszabályait tartalmazó jogszabály, illetve a támogatási szerződés adják meg a választ. Minthogy más rendelet vonatkozik a szocpolra és más a CSOK-ra, legyünk körültekintőek a jelzálog részleteit illetően.
Fő szabály szerint az ingatlan 10 éven belüli eladása a támogatás visszafizetésének a kötelezettségével jár.A 10 éves határidő azonban nem a gyermekek születési időpontjához kötődik, aminek pl. megelőlegezett támogatás esetén nagy jelentősége van. Az épített vagy bővített lakásra a használatbavételi engedély megadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele, vásárolt lakásra az adásvételi szerződés megkötése utáni 10 év elteltével jár le a határidő. Egyes esetekben ez a határidő a támogatási szerződés megkötésétől indul, így a kezdő időpont tisztázása kiemelten fontos. Ez a támogatási szerződésben ellenőrizhető.
A fenti eset főbb feltételei közül ki kell emelni, hogy az újabb lakás vételárának vagy építési költségének meg kell haladnia az elidegenített lakás vételárát. Amennyiben ez nem teljesül, az eladási és a vételár különbözete alapján kell visszafizetni a támogatás arányos részét.
