A művészeket képviselő jogkezelők beadványukban hangsúlyozzák, hogy a díjszabásokat szabályszerűen állították össze, ahhoz minden olyan iratot, indokolást csatoltak, amelyet a jogszabályok megkövetelnek. A 2023-ban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) előtt hónapokig zajló eljárásban a jogdíjfizetők nem jeleztek tiltakozást, a kulturális tárca támogatta a jogdíjmegállapítást, és az SZTNH jóváhagyási javaslattal terjesztette elő a díjszabásokat az igazságügyi miniszternek. Mindezek ellenére a miniszter azokat váratlanul elutasította, nehéz anyagi helyzetbe sodorva több tízezer hazai művészt.

A miniszter a jogdíjak inflációkövetésére a korábbinál részletesebb indokolást kért számon elutasítása egyetlen indokaként, annak ellenére, hogy a közös jogkezelők a miniszter 15 éve következetesen alkalmazott jogértelmezésének megfelelően jártak el az iratok összeállításakor, és az infláció mértékéről és annak következményeiről a miniszter hivatalból tudott már a díjszabás benyújtását megelőzően.

Ezért a jogkezelők beadványa szerint a miniszter hibát vétett, amikor a díjszabásokat visszautasította. Az inflációs korrekció megtagadása sérti a tulajdonra és a művészeti élet szabadságára vonatkozó alkotmányos jogokat is, veszélyeztetve a zenei és irodalmi szerzők, előadók, vizuális művészek, filmszerzők megélhetését, valamint a hangfelvétel- és filmelőállítók, könyv- és zeneműkiadók bevételeit. Emellett a jogkezelők azt is sérelmezik, hogy az eljárásban nem kaptak lehetőséget álláspontjuk kifejtésére, így nem tudták a művészeket védő érveiket előadni sem.