Hasonlóan drasztikus különbségek rajzolódnak ki a súlyos anyagi és szociális depriváció (nélkülözés) terén is. Az uniós 6,3 százalékos átlaggal szemben Észak-Alföldön 13,6 százalék, Észak-Magyarországon pedig 14 százalék ez a mutató, ami azt jelenti, hogy ezekben a térségekben az európai átlag több mint kétszeresét teszi ki a súlyos nélkülözésben élők aránya.
A jólét ára a főváros térségében
Közép-Magyarország mutatói rávilágítanak egy másik fontos összefüggésre: a magasabb jövedelmi szint önmagában nem feltétlenül jelent arányosan nagyobb pénzügyi mozgásteret, ha azt magas lakhatási kiadások kísérik. Bár a régióban a fizetési hátralékok aránya (5,3 százalék) érdemben elmarad az uniós átlagtól, a lakhatási költség-túlterheltség (5,9 százalék) így is magas terhet jelent. A statisztikák mögött ráadásul jelentős területi eltérés húzódik meg: Budapesten a lakhatási költségek sokkal nagyobb pénzügyi nyomást rónak a családokra, mint a környező Pest régióban.
