Az egzisztenciális szorongások átrendeződését derűlátóbb, ám megfontolt fogyasztói hozzáállás kíséri. A 2026 áprilisában mért 68 százalékról 58 százalékra esett vissza azoknak a válaszadóknak az aránya, akik azt tervezik, visszafogják a kiadásaikat a következő hat hónapban. Ez ugyanakkor nem jelent azonnali költekezést: a válaszadók 33 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyelőre kivár, és nem változtat a vásárlási szokásain. A derűlátás korosztályonként eltér: a fogyasztás növelését legnagyobb mértékben a 18 és 29 év közöttiek tervezik (16 százalék), a 60 év felettieknek azonban mindössze 5 százaléka fontolgatja a lehetőséget.
Aháztartások pénzügyi mozgástere is javult valamelyest: a lakosság 36 százalékának fogy el a pénze a hónap végére, míg 2025 októberében 43 százalék nyilatkozott úgy, hogy hónapról hónapra él. A szűkösség ugyanakkor nem érint mindenkit egyformán: a nőknek 42, a férfiaknak viszont csak 31 százaléka fut ki a pénzéből. Ezzel párhuzamosan 11 százalék nyilatkozott úgy, hogy akár a jövedelme egyharmadát is félre tudja tenni (ebben a csoportban jóval kisebb a nemek közötti eltérés, a nők 9, a férfiak 13 százaléka jelölte meg ezt a választ).
Az óvatosság a mindennapi rutinban is tetten érhető: a megkérdezettek kétharmada legalább hetente nyomon követi bevételeit és kiadásait. A napi nyomon követés szempontjából az ötvenes korosztály, illetve a hatvan év felettiek jóval nagyobb tudatosságot mutatnak, mint a 18 és 29 év közöttiek (42-42 százalék vs 30 százalék), és hasonló különbséget tapasztalhatunk lakóhelyre vetítve is: a fővárosiak 43 százaléka tartja szemmel napi rendszerességgel pénzügyeit, szemben a községekben élők 34 százalékával.
