Míg az átlagbér 2002-ben a 25 EU-tagállamban 26 850 eurót tett ki, addig nálunk 5910 euró volt az éves átlagbér az iparban és a szolgáltató ágazatokban. Pozitív jelenség viszont, hogy Magyarország a két nem közti fizetéskülönbség tekintetében a leginkább egyenlőség jellemezte országok közé tartozik: a nők átlagosan 5340, a férfiaknál 6300 eurót kerestek.
Egy másik, 2003-as vizsgálat, melyet az IDS végzett, cáfolja ezt a kedvező eredményt. Eszerint Európában közel 20 százalékos eltérés mutatható ki a két nem kereseti szintje közt, itthon viszont a 40 százalékos egyenlőtlenség sem mondható ritkának.
Csúcsfizetést visznek haza a németek és britek
A legmagasabb fizetéssel három évvel ezelőtt a britek (36 200 euró), a luxemburgiak (35 ezer euró) és a németek (34 600) rendelkeztek, a sort a lettek (3200), a litvánok (3600), az észtek (4400), és a szlovákok (5000) zárták a magyarok előtt, az Eurostat (az EU Luxemburgban székelő központi statisztikai hivatala) adatai szerint.
A végzettség szerint egyenlőtlenebbül alakulnak a hazai fizetések, mint az EU egészében. Alapfokú végzettséggel egy átlag európai polgár 20 420 eurót keresett, 25 990 eurót középfokú, 41 080 eurót felsőfokú papírokkal. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel bírók több mint háromszorosát keresték a nyolc általánossal rendelkezők keresetének: 3940, 5100, illetve 13 700 euró volt az átlagkereset.
Hatvankilencszeres különbség
Az Európai Munkáltatók Szövetségének (FedEE) 2004-es jelentése szerint Dánia, Németország, Svédország és Hollandia vezeti az európai fizetési rangsort, Magyarország pedig az európai fizetési lista végén van. Az éllovas észak-európai országban hatvankilencszer keresnek többet, mint a sereghajtó Moldáviában. A lista élmezőnyébe található még Németország, Svédország és Hollandia is. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok közül tavaly Lettországban voltak a legalacsonyabbak a fizetések.