„Az objektív munkakör-értékelési és -besorolási rendszerek mielőbbi létrehozása nem csupán adminisztratív teher. A bérdiszkrimináció kizárása, az átlátható működés csökkenti a fluktuációt, növeli a dolgozói elkötelezettséget, és tervezhetőbbé teszi a bérköltségeket – hangsúlyozta Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója. – Bár a kötelező riportálást a létszámadatok függvényében lépcsőzetesen kell majd bevezetni (először a 250 fő feletti cégeknek lesz ez esedékes 2027-ben, a 2026-os adatok alapján), az információszolgáltatási készségnek már most mindenütt a vállalati kultúra részévé kell válnia.”

A vállalatoknak az alábbi területekre érdemes fókuszálniuk már a jogszabály átültetése előtti időszakban is:

• Objektív bérstruktúra: A munkakörök paraméterezése, a szükséges skillek meghatározása és a bértáblák átláthatósága.
• Bérszakadék kezelése: A cél, hogy a munkavállalók nemüktől függetlenül egyenlő értékű munkáért egyenlő bért kapjanak. Az 5 százaléknál nagyobb bérkülönbségeket objektív szempontokkal indokolni kell; ennek hiányában korrekciós terv szükséges.
• Tájékoztatási kötelezettség: Fel kell készülni arra, hogy a munkavállalóknak joguk van megismerni a saját bérszintjüket és az azonos vagy egyenlő mértékű munkakörben dolgozók átlagos bérét nemek szerinti bontásban.
• Toborzási transzparencia: A versenyben maradni akaró cégeknek erősen ajánlott a bérsávok közlése már a hirdetésekben is a bizalomépítés és a versenyképesség érdekében.

A bíróságok már az átültetés előtt is figyelembe veszik a direktívát

„Az irányelv átültetésének hiányában a munkavállaló nem érvényesítheti közvetlenül az Irányelvben előírt új kötelezettségeket (például bértranszparenciára, jelentéstételre vagy speciális tájékoztatásra vonatkozó szabályokat) a munkáltatójával szemben. Ugyanakkor az irányelvek határidőben történő átültetés hiányában sem maradnak teljesen hatás nélkül. A magyar bíróságok és hatóságok kötelesek a hatályos nemzeti jogot az irányelv szövegével és céljával összhangban értelmezni akkor is, ha a konkrét jogvita két magánfél között áll fenn. Ez az ún. irányelvkonform értelmezési kötelezettség azt eredményezi, hogy az irányelv céljai (például a béregyenlőség átláthatóságának erősítése, a bizonyítási teher megfordítása, az információs aszimmetria csökkentése) már az átültetés előtt is befolyásolhatják a jogviták kimenetelét” – tette hozzá dr. Piskóti Adrienn.