Egy hete tart az elvárt adó körüli - most már csak - szócsata. De még nincs vége, mivel a pénzügyi kormányzatnak valahogyan szert kell tennie a maholnap hiányzó 55 milliárd forintra.  Az előzményekhez tartózik, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a közteher típust. Az első bonyodalom abból keletkezett ezek után, hogy a kormány igényt tart az alkotmánybírósági határozat hatályossá válása, illetve az eredeti törvény életbe lépése közötti idő "pénzére". Azaz a januárra és februárra  esedékes adóelőlegre. Ehhez képest a Fidesz e két hónapot sem "ismeri el", az állítólagos befizetéseket pedig visszautaltatná. Az Ab által eltörölt szabály szerint a havi előlegfizetőknek július 20-ig, az éves előlegfizetőknek október 20-ig kell, azaz kellene teljesíteniük kötelezettségüket. Ráadásul az idén a tavalyi, bár fiktív fizetés alapján, az összes bevétel 2 százaléka illette volna az államot.

Szakértők szerint az 55 milliárd forintot kitevő kormányzati "adóbukfenc" csak a kezdet, ugyanis az Alkotmánybíróság - követve saját logikáját - a dupla járulékfizetési kötelezettség intézményére is nemet fog mondani, s ezzel újabb 80 milliárd forintos gondot okoz a büdzsének.  A kérdések egyike az tehát, hogy honnan szedhető be a költségvetésből hiányzó pénz, a másik, hogy "szerethető-e" az az állapot, amelyik most előállt, a nem adózó jövedelemtulajdonos vállalkozások ott folytathatják, ahol abbahagyták. Az első biztos álláspont egy minapi Kóka-nyilatkozatból következik, a gazdasági miniszter az alkotmánybírósági döntés után értekezett a nyilvánosság előtt adóreform elképzeléseiről. Új adó kivetéséről, adóemelésről - azaz a hiányzó 135 milliárd forint évközi beszedésének ilyetén módjáról - nem tett említést sem a miniszter, ellenben a kkv-kat sújtó adó- és járulékrendszer átalakításának programjáról igen. 

Az alkotmánybírósági beadvánnyal még a múlt évben operáló VOSZ minapi közleménye egyelőre csak arról tett említést, hogy érdemes volt fellépnie az elvárt adó ellen, arról azonban még nem, hogy az új helyzetre esetlegesen újabb terhek kitalálásával reagáló kormányzat számára van-e javaslata. Mindenesetre a büdzsét érzékenyen érintő nem várt bevételhiány elvben sarkallhatja arra a kabinetet, hogy a mindannyiunk szeme előtt tevékenykedő, eredményesen működő, jól teljesítő, nyereséges vállalkozásokat sarcoltatja meg ismét a tényleges jövedelmeiket eltitkoló cégek helyett. A bevételi kényszer ugyanis nagy úr, kivált, ha a majdnem megtalált, a közteherviselési kötelezettséget kikerülő cégek érdekeit szolgálja az a döntés, amely most megszületett az Alkotmánybíróságon. Vállalkozói érdekérvényesítő szervezetek háza tájáról egyelőre azt lehetett csak hallani, hogy új javaslatokkal nem tudják bombázni a pénzügyi kormányzatot a közteherviselés alól kibújt cégek megregulázására, csak az adóhatóságok szigorúbb ellenőrzési gyakorlatára számítanak.

A pénzügyminiszter a múlt héten oda nyilatkozott, hogy a kormány - illetve megelőzőleg a gazdasági kabinet - március első hetében, azaz most előáll az alkotmánybírósági döntés miatt kialakult helyzet megoldásával, mely azonban nem lesz azonos a tartalékok "megdézsmálásával".