Váratlan volt az amúgy várt újabb jegybanki kamatcsökkentés bejelentése. A Monetáris Tanács május 3-án arról döntött, hogy május 4-i hatállyal 50 bázisponttal csökkenti a jegybanki alapkamatot, s így az 11,50 százalékra csökken. A piac számolt ilyen döntéssel, csak éppen azzal nem, hogy a hasonló mértékű legutóbbi csökkentéshez időben ennyire közel értékeli úgy a Monetáris Tanács a magyar gazdaság helyzetét, hogy annak kockázati megítélése továbbra is és változatlanul javul. Meglehet, a némiképp váratlan bejelentés eredményezte, hogy a forint igen kis mértékben reagált a döntésre, egy-két órával később, mint ahogy nyilvánosságra került a Monetáris Tanács közleménye, minimálisan gyöngült csak. Az elemzők voltaképpen keresik a nyomósabb okokat is, hogy megfelelő magyarázattal szolgálhassanak a túl egyszerű, mi több, túl szabad döntésre. Az MNB elnöke a közelmúltban Varsóban járva tett nyilatkozatot hazája gazdaságáról, de legfeljebb csak érzékeltette: a csökkenő kockázat idővel a kamatok mértékén is tetten érhető. Maga a miniszterelnök pedig a Reuters-nek érvelt a 12 havi inflációról olyaténképpen, hogy az valamelyest alacsonyabb a vártnál, továbbá a folyó fizetési mérlegre igencsak pozitívan hatott az export javulása. Medgyessy Péter ennek az évnek a végéig vélelmezte az egy számjegyűvé váló jegybanki alapkamatot.

Voltaképpen az infláció alakulása az a tényező, amely a Monetáris Tanács kevéssé várt döntését magyarázza, már csak azért is, mert éppen a megelőző – az EU-bővítés előtti - napokban az úgynevezett feltörekvő piacokon jelentős árfolyam-ingadozásokat lehetett tapasztalni. A szűkszavú indoklásban persze nincs szó az inflációról, hiszen valós adatokra körülbelül két hét múlva tehetünk szert.

Mindenesetre elgondolkodtató: két hét múlva, ugyancsak egy hétfői napon, immáron a hivatalos inflációs adatok birtokában magyarázhatóbban helye lehet egy olyan lépésnek, mint a mostani, mivel a Monetáris Tanácsnak akkor tényleg jó oka lehet egy újabb kamatvágás bejelentésére.