A GKI Gazdaságkutató Zrt-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a konvergencia-program idei része szinte biztosan teljesül. A gazdasági növekedés kissé lassul. Az infláció az I. negyedévi csúcspont után főleg ősztől jelentősen esik, a forint tartósan erős marad, miközben a II. negyedévben lassan megkezdődhet a kamatcsökkentés időszaka. A reálkeresetek idén 3-3,5%-kal mérséklődnek.
Az iparban januárban folytatódott a tavalyi, 10% körüli, exportorientált növekedés. A meleg időjárásnak köszönhetően az energiatermelés 3,5%-kal csökkent, az építőanyagipar kibocsátása viszont 60%-kal emelkedett. Az építőipari termelésen ez nem érződött, ennek volumene 3%-kal csökkent, igaz egy még nagyon magas 2006 januári szinthez képest. A magyar export és import is 20% körüli ütemben emelkedett januárban, ami kimagaslóan gyors ütem. Az első hónapban viszont még nem volt tapasztalható a kivitel elmúlt években megszokott, behozatalnál gyorsabb növekedése. Az év egészében azonban ez várható, mivel a belföldi felhasználás lassan nő, a cserearányok elmúlt években tapasztalt romlása pedig megáll. A kiskereskedelmi forgalom dinamikája tovább lassult, januárban már alig haladta meg az 1%-ot.
Eközben az idei első hónapban a bruttó keresetek 7,1%-kal, a nettó keresetek 0,9%-kal haladták meg a 2006 januárit, a reálkereset pedig 6,4%-kal csökkent. A bruttó keresetek dinamikája meglehetősen gyors, a bruttó és nettó keresetek közötti olló viszont erősen szétnyílt. Nagy a különbség a verseny és a költségvetési szektor között is, az előbbinél 10,4, az utóbbinál 5,6%-kal emelkedés következett be. A januári adatok számos egyszeri tényezőt tükröznek, az év egészében 3% körüli nettó keresetnövekedés várható. Az infláció februárban 8,8%-os volt, ez valószínűleg nagyjából az idei tetőzést is jelenti. A háztartási energia és az élelmiszerek áremelkedése az első két hónapban kétszámjegyű volt, a tartós fogyasztási cikkek ára viszont csökkent.
A legfrissebb adatok szerint a külső egyensúly 2006-ban jelentősen, a vártnál is jobban javult; a hiány 0,8 milliárd euróval kisebb lett a 2005. évinél. A beáramló külföldi tőke azonban kevesebb, míg a magyar tőkeexport magasabb lett a korábbinál.
Részben a forint ingadozási sávjának megszüntetésére irányuló spekuláció magyarázza a forint látványos márciusi erősödését, de szerepe volt ebben a szlovák korona felértékelésének, a belpolitikai feszültség enyhülésének, a kedvező hazai és régiós makrogazdasági híreknek, valamint a magas forint-kamatoknak is. Az államháztartás első kéthavi hiánya magas, de a kormányzati prognózisnál kisebb, ami lehetővé tette az éves kormányzati prognózis gesztusértékű, 0,1 százalékpontos csökkentését. A GKI Zrt. szerint ennél is valamivel kisebb, a GDP 6,5%-a körüli hiány lesz elérhető. Az alapkamat már valószínűleg a II. negyedévben csökkenhet, s az év végére 6-6,5%-ra mérséklődhet.
