A piacot olyan egymást erősítő tényezők alakították, mint az elhúzódó háború Ukrajnában és Gázában, a NATO-tagállamok fokozottabb elköteleződése a védelmi kiadások növelése iránt, valamit Európa felfutó fegyverkezése. A nemzetközi találkozói során maga Donald Trump is több alkalommal ügyesen értékesítette a legnagyobb amerikai fegyverrendszereket. A részvényesek dörzsölhetik a tenyerüket, ugyanis a geopolitikai helyzet és a vállalatok felhalmozott rendelésállománya hosszabb távon is jelentős bevételt jelez előre.

Január végén publikáltlák a legnagyobb amerikai védelmi ipari vállalatok a 2025-ös évre vonatkozó pénzügyi jelentésüket, amelyben részletesen és számszerűen számolnak be a tavalyi évben elért eredményekről. Az öt legnagyobb (globálisan is top 7-ben szereplő) amerikai hadiipari vállalat – a Lockheed Martin, RTX, Northrop Grumman, General Dinamics és Boeing – lezárt, 2025-ös pénzügyi beszámolóit vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a globális fegyverkezési versenynek az Egyesült Államok véldemi ipara a legnagyobb nyyertese. De mit is mondanak a konkrét számok?

Rekordévet zártak az amerikai védelmi vállalatok

Lockheed Martin

A legfejletteb platformok, legkomplexebb védelmi eszközök és a legkeresettebb rakéták gyártásával a Lockheed Martin nemcsak az Egyesült Államokban de globálisan is listavezető a védelmi cégek rangsorában. Nem csoda, hiszen a tavalyi év „slágertermékeinek” nagy részét az F-35-ös vadászgépektől a Patriot rakétákon át a HIMARS rendszerig ők gyártják és fejlesztik.

2025-ben a Lockheed Martin 75 milliárd dolláros árbevételt ért el, közel 6 százalékos éves növekedéssel, miközben a 194 milliárd dolláros rekord rendelésállományt generált. A cég jelentse szerint a bevételek 72 százaléka az amerikai kormányzattól, 28 százaléka nemzetközi megrendelőktől származik. Bár utóbbi kategóriát nem részletezik, de ebben minden bizonnyal Európa is kiemelt szerepet játszik. Ugyanis Németország, Lengyelország, Finnország, Belgium, Dánia és Hollandia egyaránt amerikai gyártású vadászgépekre és légvédelmi rendszerekre építi védelmi stratégiáját. De Magyarország is az amerikai cég által gyártott HIMARS beszerzése mellett tette le a voksát tavaly. A vállalat rakétagyártó üzletága egyébként a legdinamikusabb növekedést könyvelhette el tavalyi utolsó negyedévben, 17,8 százalékkal magasabb értékesítéssel a korábbi évhez képest. Szintén figyelemre méltó, hogy a vállalat egyik legkomplexebb rendszerének számító F-35-ös vadászgépből is tavaly összesen 191 darabot szállítottak le, szemben a 2024-es 110 darabbal.

A védelmi óriás jövőbeli kilátásai is bíztatóak, nem csak a már meglévő, közel három évre elegendő felvett rendelés miatt. Idén januárban ugyanis hosszú távú szerződést kötöttek az Egyesült Államok kormányzatával légvédelmi rakéták gyártására, amelynek értelmében a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) rakétavédelmi rendszer gyártását több mint négyszeresére, 96-ról 400-ra növelik évente. Szintén a Hadügyminisztériummal (Department of War) történt 7 éves megállapodás értelmében pedig a Patriot PAC-3 rakétavédelmi eszközök gyártását a vállalat évi 600-ról 2000-re növeli.

RTX

A Patriot, AMRAAM vagy a NASAMS légvédelmi rakétarendszerek fejlesztéséről, repülőgép motorok gyártásáról ismert RTX (korábban Raytheon) vállalat még a Lockheed Martint is lekörözte a bevételt és rendelésállományt illetően. A vállalat a tavalyi évet 88,6 milliárd dolláros bevétellel zárta, 10 százalékos éves növekedéssel, miközben a 268 milliárd dolláros felhalmozott rendelésállomány minden korábbi csúcsot meghaladott. Bár a rekord összegből mindössze 107 milliárd dollár származott kifejezetten védelmi megrendelésből, a többi a civil repülési üzletághoz kötődik, a vállalat összebevételének pedig 54 százaléka származott a védelmi üzletágból. A rekordbevételnek köszönhetően az RTX a védelmi vállatok globális rangsorában is egy helyet javított pozícióján, így a Lockheed Martin mögött második helyen várja a 2026-os évet. A kilátások pedig az idei évre is pozitívak: a pénzügyi jelentésben az RTX az idei évre már 93 milliárd körüli bevétellel számol.

Northrop Grumman

A Northrop Grumman űrrendszerek, katonai repülőgépek, rakétavédelmi rendszerek, nagy hatótávolságú tűzfegyverek, valamint C2 megoldások fejlesztésével és gyártásával foglalkozik. A vállalat nevéhez köthető többek között a B-2 Spirit és a B-21 Raider alacsony észlelhetőségű nehézbombázó, de részt vesz az Egyesült Államok interkontinentális ballisztikus rakétarendszerének (ICBM) modernizációjában is. A Northrop negyedik helyen áll a védelmi cégek globális rangsorában, bevételének 89 százaléka védelmi területről származik. 2025-ben a vállalat közel 42 milliárd dolláros árbevételt ért el, mérsékeltebb éves növekedéssel, viszont 96 milliárd dolláros rekorder rendelésállománnyal. A Northrop tavalyi évi eladásainak több mint 80 százaléka az amerikai kormányzathoz kötődik.

General Dynamics

A General Dynamics elsősorban tengeralattjárók, harckocsik és páncélozott harci járművek fejlesztésével és gyártásával, valamint informatikai rendszerek kiépítésével foglalkozik. Főbb termékei közé tartoznak az M1 Abrams harckocsik, a Virginia-osztályú tengeralattjárók és a Stryker kerekes pácélozott járművek. A cég ötödik helyen áll a védelmi ipari cégek globális rangsorában, bevételének közel 80 százaléka védelmi területen történő eladásból származik. 2025-ben a vállalat 52,6 milliárd dolláros árbevételt generált, több mint 11 százalékos éves növekedéssel, miközben a 118 milliárd dolláros rendelésállományt halmozott fel, amely rekordméretű a cég történetében.

Boeing

A Boeing a tavalyi évben a védelmi vállalatok világranglistájának hetedik helyén végzett, bevételének körülbelül fele származott csak védelmi területről, tekintve, hogy a cég a katonai mellett a civil repülőgép fejlesztés és gyártás meghatározó szereplője is. Katonai szegmensben a cég leginkább a F-15 vadászgépről, az AH-64 Apache helikopterről, valamint katonai szállítógépek. 2025-ben 89,4 milliárd dolláros bevétellel a Boeing 2018 óta a legeredményesebb évet zárta. A vállalat teljes megrendelésállománya rekordszintű 682 milliárd dollárra nőtt, beleértve több mint 6100 kereskedelmi repülőgépre vonatkozó megrendelést. A rekord árbevételének azonban csak kb. a harmada, 27 milliár dollár, a rendelésállományból pedig 85 milliárd dollár származik védelmi területről, a többi nagyobb részt a kereskedelmi repülőgépek, valamint karbantartási szolgáltatásokból jött össze.

Mi mozgatta a piacot?

Háború, háború, háború….

Két dolgot érdemes kiemelni az amerikai védelmi ipari vállalatok rekordbevétele kapcsán, az egyik a háború a másik pedig Donald Trump. Az elhúzódó háborúk Ukrajnában és a Közel-Keleten csak tovább erősítették az államokat abban, hogy a fegyverkezésre igen is szükség van, a biztonságuk garantálásáért pedig az eddiginél többet kell invesztálni hosszú távon is. Ennek kifejeződése volt a júniusi hágai NATO-csúcson a tagállamok azon kötelezettségvállalása, hogy GDP-jük 3,5 százalékát védelemre, 1,5 százalékát pedig ehhez kapcsolódó fejlesztésekre költik. A védelemről szóló diskurzus az elmúlt években újra központi témává vált Európában, a védelmi célok pedig a nemzeti költségvetésekben is hangsúlyossá váltak. A háború első évére jellemző kisebb volumenű, azonnali megoldások keresése után a nagyobb, drágább, komplexebb rendszerek iránt is megnövekedett a kereslet. Ez pedig a vállalatok számára hosszú távú és kiszámítható megrendelésekre fordítható le, amelyre akár költségesebb gyártókapacitás bővítést is hajlandóak indítani a védelmi ipari szereplők.

Az amerikai védelmi vállalatok piaci előnye két dologból adódik. Egyrészt nagyobb készlettel és nagyobb gyártókapacitással rendelkeznek az európai versenytársaiknál, így a felfutó európai keresletet a kezdetektől hatékonyabban tudják kielégíteni. Másrészt számos termékkategóriában a legmodernebb eszközöket kínálják, valódi európai versenytárs nélkül. Így tehát érthető, hogy miért emelkedett dinamikusan az amerikai vállalatok bevétele az elmúlt öt évben és zártak rekordévet 2025-ben is (lásd ábra). Míg gyártókapacitásban idővel igen, a high-tech fegyverrendszerek fejlesztésében nem valószínű, hogy az európai vállalatok ledolgozzák hátrányukat. Így az amerikai óriások hosszú távon is magas bevételre számíthatnak.

A legnagyobb amerikai védelmi vállalatok éves árbevétele

A Trump-hatás

Az amerikai védelmi vállalatok számára a tavalyi évben Donald Trump és az általa képviselt tranzakcionális külpolitika visszatérése adott még lendületet. Ebben a tranzakcionális külpolitikában az amerikai fegyvereladásoknak pedig kiemelt szerep jutott. Trump 2025 áprilisában elrendelte az amerikai külföldi fegyvereladási rendszer (Foreign Military Sales – FMS) reformját, hogy gyorsabbá és átláthatóbbá tegye az értékesítést, az Egyesült Államok partnereik számára. A partnerek pedig megértették, hogy az amerikai fegyverek vásárlásával nemcsak a legmodernebb eszközökkel erősíthetik haderejüket, de olyan üzletet is kötnek, amely kiváltja az amerikai adminisztráció jóindulatát, és mélyíti a kétoldalú kapcsolatokat.

A nemzetközi vezetőkkel történő találkozóira Trump többször magával vitte a védelmi vállalatok vezetőit, vagy egyenesen ő maga állt be értékesítőnek egy-egy eladás érdekében. Trump tavaly májusi közel-keleti körútja során például Katarban egy 96 milliárd dolláros megállapodás született a Boeing és GE Aerospace, valamint a Qatar Airways között, 210 darab amerikai gyártmányú Boeing 787 Dreamliner és 777X repülőgép beszerzésére. De az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia is több százmilliárdos fegyvervásárlási szerződést kötött az elnöki találkozó során. Izrael tavaly helikoptereket és vadászgépeket rendelt Washingtontól, hogy csak a legnagyobb tételeket említsük. Európa pedig szintén sorban áll a legfejlettem amerikai technológiák megvásárlásáért. A felsorolásból persze Magyarország sem maradhat ki, ugyanis Donald Trump és Orbán Viktor novemberi találkozója után érkezett a Honvédelmi Minisztérium bejelentése, hogy a Lockheed Martin HIMARS rendszerének beszerzésére készül. A 4iG védelmi és űripari vállalat pedig azóta a Lockheed Martin és a Northrop Grumman vállalatokkal is együttműködést kötött. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)