Augusztusban a fővárosban és az egyetemi városokban minden évben felerősödik a diák-lakásbérleti piac. A felvételi ponthatárok ismeretében ilyentájt indul meg a "roham" a kiadó kislakásokért, ami többnyire szeptember közepén le is csendesedik. Igaz az elmúlt években számos szülő döntött úgy, hogy a sikeres felvételit követően az adott városban új lakást keres megvételre tanuló gyermekének. Számuk azonban - Kala Imréné, a Kala és Társa Ingatlantanácsadó Kft. társtulajdonosa tapasztalata szerint - annak ellenére nem túl magas, hogy a kislakás havi törlesztőrészlete nem, vagy alig több a lakásért fizetendő bérleti díjnál.
A bérletet kereső diákok egy részénél egyébként a szülők vállalják fel a havi lakás- és albérleti díjat, valamint a rezsi összegét is, míg másik részüknél munkát vállalva maguk a diákok próbálják ezen költségek legalább egy részét előteremteni. A bérleti díjak néhány éve ebben a szegmensben a legtöbb városban stagnálnak, csupán a diákok igénye, na és a rezsiköltség összege emelkedik egy-két ezerrel évről-évre. Előbbi azt jelenti, hogy amíg 10-15 éve könnyebben ki lehetett adni olyan egyetem környéki használt lakásbeli szobát, ahol a tulajdonossal közös használatban volt a konyha és fürdőhelyiség, napjainkban a legtöbben csakis akkor mennek bele szobabérletbe, ha tanulótársaikkal kell megosztozniuk a mellékhelyiségeken. Ezért nem ritka, hogy hárman-négyen bérelnek ki egy többszobás új lakást, s így az említett szempont is teljesül, de a bérleti díj és rezsiköltség is megoszlik.
Új építésű
Annak, hogy a használt lakás - legyen az akár közvetlenül az egyetem melletti utcában, hagyományos társasházi vagy panel - veszített népszerűségéből, elsősorban az újlakásoknál gyakran magasabb, vagy alig kevesebb rezsi, valamint ezen lakások rossz állaga is az oka. A mai diákok ugyanis nem szívesen költöznek olyan lakásba, amely lerobbant, és amely régi, gyakran igénytelen bútorokkal felszerelt, és hiányoznak mindazok a korszerű műszaki-technikai eszközök, amelyek az új lakások esetében többnyire adottak.
Persze Kaláné szerint a diákbérlők szempontjai ebben nem merülnek ki. Fontos még, hogy az adott lakás közel legyen a főiskolához, egyetemhez, valamint a színházak, szórakozóhelyek színteréhez, a belvároshoz, vagy ha kissé távolabb található, az egyetem és a belváros tömegközlekedési járművel is könnyen, gyorsan elérhető legyen. Ezt mérlegelve Budapesten a legkeresettebb lakás- és albérleti helyszínek a - közgazdaságtudományi és műszaki egyetemekhez közeli - Nagyvárad tér-Kálvin tér és környezete, vagyis a metró, a 6-os, 47-es és 49-es villamosok vonalán fekvő fővárosi területek.
Lakóparkban
Ha a lakásokat nézzük, a kiadásban az egyetemek közelségében épült új, fiatalok igénye szerint bebútorozott lakóingatlanok: a garzonok, egy-másfél, maximum 2 szobás lakások vezetnek. Ez utóbbiakat többnyire párban veszik ki a diákok, persze ilyen esetben alapvető igény, hogy a szobák külön bejáratúak legyenek. Napjainkban hasonló ingatlanból van bőven a kínálatban, ugyanis az itt épült (például Kornélia Rezidencia, Nádor-liget, Kondorosi lakópark) lakásainak vásárlói között szép számmal akadnak befektetők, akik éppen a diákbérlet lehetőségével kalkuláltak. Emellett a viszonylag kedvező bérleti díjak és nem túl magas rezsiköltség, valamint a jó közlekedés miatt keresettek még a diákok körében a VIII., IX. kerületek is, ezen belül például a Horváth Mihály és Ferenc tér környéke. Bár vannak kiadó új lakások bőven a XIII. kerületben, valamint Bel-Budán is, ám ezek díjai átlag 110-120 ezer forint körül mozognak, ami már magas a magyar diákbérlőknek. A külföldi diákok esetében más a helyzet: az ő kedvelt bérlakáshelyszíneik a Váci utca, a XIII. kerület frekventált részei és az Andrássy út, ahol 600-1000 euró (kb. 160-270 ezer forint) között mozog a teljesen felújított vagy új lakások havi bérleti díja.
Az általános, diákok által is elfogadható fővárosi lakásbérleti díjak ennél jóval alacsonyabbak: az új garzonokért havonta 50-60 ezer forintot kérnek tulajdonosaik, amire rájön még a rezsi (elfogyasztott áram, víz, gáz, telefon) díja. Ennyi a kritikus összeghatár, amit a szülők még többnyire felvállalnak. A kétszobás új lakásokért (melyeket általában két diák bérel) ennél többet, havi 60-80 ezer forintot kell a rezsin kívül leróni a tulajdonosnak, a kaució pedig általánosan egy vagy kéthavi bérleti díj.
A vidéki nagyvárosok közül Szegeden, Pécsett és Debrecenben ennél valamivel olcsóbbak a bérleti díjak. A szobabérletek átlag havi 10-12 ezer forint/szoba plusz rezsihányad körül vannak, míg a lakásbérleti díjak 1000-1500 forint/négyzetméter/hó között szóródnak. A kaució összege általában egyhavi bérleti díjnak felel meg.
