Részvényekben is rekord összeget tartottak a háztartások tavaly év végén. A legtöbb pénz persze nem tőzsdei, hanem egyéb vállalkozásokban, illetve tőzsdén kívüli részvényekben volt (35 ezer milliárd forint), de tőzsdei részvényekben is felhalmoztak a kisbefektetők 2234 milliárdot.

A nyugdíjpénz is gyarapodik

Az öngondoskodás is újra népszerűvé vált. Tavaly a nyugdíjpénztárakba és az életbiztosításokba összesen 230 milliárd forintot fizettek be a megtakarítók, emellett a hozamok is szépen alakultak, így az év végén életbiztosításokban már több mint 2500, önkéntes nyugdíjpénztárakban pedig 2240 milliárd forint volt. A magánnyugdíjpénztárak egyéni számláin az összesített egyenleg elérte a 306,7 milliárd forintot, ami a kasszák vagyonának 2011-es államosítása óta történelmi rekordnak számít. 

Az MNB nyilvántartja azt a tartozást is, amellyel az állam adós azoknak az egykori pénztártagoknak, akik beadták a tb-be a magánnyugdíjpénztári megtakarításukat. Ez a 2673 milliárd forint körüli tétel azonban teljesen virtuális összeg a háztartások vagyonában, hiszen nulla körül van az esélye annak, hogy bárki, aki visszalépett a tb-be, még egyszer valamikor hozzájuthasson pénztári megtakarításához. Az államhoz került értékpapírokat is évekkel ezelőtt értékesítették már. 

Az adósság is halmozódik

Nemcsak a megtakarítások vannak a csúcson, de a háztartások adóssága is. Ráadásul azt lehet feltételezni, hogy a tartozásokat nem ugyanazok a háztartások halmozták fel, amelyek megtakarítottak, hanem a szegényebb rétegek. A kötelezettségek állománya több mint 514 milliárd forinttal emelkedett tavaly, és első ízben a történelme során átlépte a 15 ezer milliárd forintot. Ennek a legnagyobb részét a pénzügyi cégektől felvett hitelek tették ki, 12 568,5 milliárd forintot.