Csúcson a beruházási kedv az agráriumban

A gazdálkodási környezet javulására számít a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozóinak többsége a következő 12 hónapban – derült ki a Takarék Csoport második alkalommal ismertetett Takarék Agrárhangulati Indexéből. A jövedelmezőséget tekintve az agrárüzemek döntéshozóinak 33 százaléka javulást, 16 százalékuk romlást prognosztizál, míg 51 százalék változatlanságra számít. Ugyanakkor a válaszadók mintegy 83 százaléka tervez beruházást a következő egy évben.

Nincs többé üzleti siker ESG nélkül?

Klasszis Talks&Wine - Fenntarthatóság a gyakorlatban: a szabályozástól a versenyelőnyig.

Jöjjön el és legyen Klasszisokkal jobb!
Február 26., Budapest - csoportos kedvezménnyel!

Részletek és jelentkezés >>

Az agrárium szereplőinek véleményét, várakozásaikat tükröző index értéke 12,89 pont volt, szemben a negyedévvel ezelőtti 9,54 ponttal. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozói között közel 13 százalékponttal többen vannak azok, akik javulást várnak gazdasági környezetükben, mint azok, akik romlásra számítanak. Az érték kisebb, ám érezhető emelkedéséből kiderült: a döntéshozók javuló mértékben, de óvatosan optimisták. Ami a jövedelmezőséget illeti, a válaszadók 51 százaléka számít idén változatlanságra, míg 33 százalékuk javulást, 16 százalékuk pedig romlást valószínűsít.

Az agrárvállalkozásokat ugyanakkor erőteljes beruházási szándék jellemzi: a válaszadók mintegy 83 százaléka ruházna be a következő egy évben. A felmérésben részt vevők több mint fele, 56 százaléka technikai fejlesztést, 45 százaléka az üzemméret növelését, 24 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését fontolgatja. Összességében a válaszadók 76 százaléka gazdálkodása fejlesztésében, 22 százaléka a szinten tartásában, 2 százaléka pedig visszafejlesztésében gondolkodik. Csökkent a különbség, de az állattartók beruházási kedve továbbra is magasabb, mint a növénytermesztőké, ami részben a pályázatok motiváló hatására utal.

A beruházásban gondolkodó agrárvállalkozások 55 százaléka tervez önerőt, 31 százaléka támogatást, 48 százaléka pedig hitelt igénybe venni. Az összes válaszadó közel egynegyede (24 százalék) mindhárom forrásból tervezi a finanszírozást. 25 százalékuk csak önerőből, 1 százalékuk csak támogatásból fizetné a beruházást, míg a kizárólag hitelből fejlesztők aránya mindössze 0,4 százalék. 32 százalékuk a háromból két forrás felhasználását tervezi (19 százalék önerő+támogatás, 10 százalék önerő+hitel, 2 százalék hitel+támogatás). A fennmaradó 17 százalék viszont nem számol beruházással.

Kiéleződő verseny vár az agráriumra
Egyre inkább kiéleződő versenyre, hektikus időjárási jelenségekre kell felkészülniük a magyar gazdálkodóknak. A Piac & Profitnak nyilatkozó szakértők szerint az előrelátó tervezés, a piacok megszerzése és megtartása érdekében való összefogás, de mindenekelőtt a fejlesztés, a termelékenység és a hatékonyság javítása jelentheti a kitörési pontot a magyar gazdálkodóknak.
A támogatás igénylését tervezők aránya még nagyobb az összes megkérdezett körében. Ugyanis a válaszadók 58 százaléka pályázna agrártámogatásra a következő egy évben, míg 39 százalékuk vissza nem térítendő támogatás igénybevételét tervezi. Összességében azonban továbbra is mérsékelt a mezőgazdasági vállalkozások hitelfelvételi kedve annak ellenére, hogy a fejlesztőbarát környezet adta lehetőségek kiaknázásának a saját forrás korlátozottsága a legnagyobb akadálya. A válaszadók 37 százaléka venne fel hitelt gazdasága számára a következő egy esztendőben.

A beruházást tervezők jelentős része új alkalmazottak felvételével is számol, de a foglalkoztatottak megtartására és/vagy létszámbővítésre számítók aránya a teljes mintát tekintve is jelentős. A foglalkoztatottak száma változatlan marad a válaszadók több mint négyötödénél, míg 17 százalékuk növekedést, 2 százalékuk pedig csökkenést vár e téren a következő egy évben.

Véleményvezér

Öt éve Magyarországon a legmagasabb az élelmiszerinfláció a térségben

Öt éve Magyarországon a legmagasabb az élelmiszerinfláció a térségben 

Az élelmiszerek relatíve egyre drágábbak a magyaroknak.
Keszthelyről is kitiltották a kormány háborús plakátjait

Keszthelyről is kitiltották a kormány háborús plakátjait 

Sokaknak van elege a kormányzati riogatásokból.
Politikai szexvideóra vár az ország

Politikai szexvideóra vár az ország 

Újabb közéleti botrányt ígér a kormánysajtó.
Elképesztő, az unió 10 legszegényebb régiója közül 4 magyar

Elképesztő, az unió 10 legszegényebb régiója közül 4 magyar 

A számok szerint rosszul áll a szénánk.
A lengyel miniszterelnök szerint az orosz titkosszolgálat üzemeltethette a globális luxus bordélyhálózatot

A lengyel miniszterelnök szerint az orosz titkosszolgálat üzemeltethette a globális luxus bordélyhálózatot 

A csinos hölgyek képesek megbolondítani a politikusokat.
Életveszélyesen megfenyegették Magyar Pétert

Életveszélyesen megfenyegették Magyar Pétert 

Megy a gyűlölet a választási kampányban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo