A nizzai találkozón egyértelműen kirajzolódott, hogy a tagállamok változatlanul kétféle álláspontot képviselnek e kérdésben. Kisebb részük mindennél fontosabbnak tartja a költségvetés egyensúlyát, a mérsékelt adókulcsot ezt veszélyeztető tényezőnek tekinti, és emiatt nemcsak hazai alkalmazását, hanem azt is szeretné elkerülni, hogy más országok használjanak ilyet, mert ezzel a nem használók is nyomás alá kerülhetnének. A tagállamok többsége viszont úgy vélte a vitában, hogy foglalkoztatáspolitikai, szociális, környezet- és egészségvédelmi vagy kulturális megfontolások indokolttá teszik a kulcsot és a termékkör kibővítését.
Egyetértés volt ugyanakkor abban, hogy a kulcsok használatát csak azokban az esetekben tegyék lehetővé, amelyekben nem okoz zavart az unió egységes belső piacán - emelte ki Kovács László. Abban is egyetértettek, hogy a tagállamoknak egyenlő hozzáférést kell biztosítani a kulcsok használatához.
A csökkentett áfa-kulcsok alkalmazásának kérdése több éve van napirenden az unióban. Az Európai Bizottság 2007 júliusában készítette el hivatalos állásfoglalását, amelynek alapját a koppenhágai közgazdasági intézet tanulmánya képezte. Eszerint gazdaságpolitikai szempontból ugyan a tagországonként egyetlen áfa-kulcs alkalmazása lenne a legcélszerűbb, de egyéb célok (a már említett foglalkoztatáspolitikai, szociális, környezetvédelmi, egészségvédelmi vagy kulturális megfontolások) miatt azonban indokolt a csökkentett kulcsok alkalmazása is, mégpedig egy mérsékeltebb és egy nagyobb mértékben csökkentett kulcsé.
Miután a tagállamokat jelentősen megosztó kérdésről van szó, Brüsszel azt szeretné, ha a miniszterek vitája adna politikai orientációt arra, hogyan lehet kitörni az évek óta tartó holtpontról. Miután tavaly óta a miniszterek nem jutottak közös álláspontra, a bizottság idén júliusban beterjesztett egy konkrét javaslatot, amelyben kezdeményezte, hogy bővítsék ki a csökkentett forgalmi adó hatályába vonható termékek körét egyrészt a nagy élő munkaigényű és helyileg nyújtott szolgáltatások listájának kiterjesztésével (éttermi szolgáltatások, lakásépítéssel, műemlékekkel, egyházi épületekkel kapcsolatos szolgáltatások köre), valamint olyan cikkekkel, mint a gyermekpelenkák, a hangoskönyvek és a CD-n lévő tankönyvek).
Szintén javasolták a csökkentett kulcsokról egyelőre 2010-ig érvényes lista időhatár nélküli véglegesítését. A megállapodás azért is sürgős lenne, mert amennyiben 2010-ig nincs megegyezés, a 17 érintett országnak (köztük szinte az összes új tagállamnak) vissza kellene térnie a teljes áfa-kulcsra az érintett termékeknél, és emiatt sok kisvállalkozó szolgáltató fizetésképtelenné válhatna.
Méltánytalan és ellentmond a tagországok egyenjogúságának az a jelenlegi helyzet, hogy 11 tagállam csökkentett kulcsot alkalmazhat a szóban forgó szolgáltatásokra, 16 országnak pedig a bizottság ugyanezt nem engedte meg, amikor kérték.
A nizzai sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva Kovács László derűlátónak mondta magát a megegyezés esélyeit illetően. Emlékeztetett arra, hogy 2006-ban az ideiglenes lista meghosszabbításáról egyszer már konszenzus jött létre a tagállamok között. Tavaly pedig - sokéves vita után - ugyancsak konszenzus tudott kialakulni a cégek által magánfogyasztóknak nyújtott elektronikus szolgáltatások áfa-kötelezettségével kapcsolatban, és ennek értelmében az áfa-fizetést a szolgáltatás nyújtásának országából a fogyasztás helyszínét adó országba teszik át.
