Az építési kedv országos visszaesését mutatja, hogy a 2005-ben felépített új lakások aránya 6%-kal kisebb az előző évinél. Amíg két évvel ezelőtt 43 913 új lakást hoztak tető alá az országban, addig tavaly 41 084 volt a kulcsrakészen átadott új lakóingatlanok száma. Továbbra is legnagyobb az építési kedv Budapesten: a használatba vett új lakások 30%-át itt építették. Ez azt is jelenti, hogy a fővárosban tavaly 21%-kal több volt a befejezett új lakóingatlanok aránya, mint 2004-ben. Ez a kedvező tendencia nem jellemző az ország többi településére: a megyei jogú városokban és a községekben 20%-kos volt a visszaesés.
Budapest nemcsak az átadott új lakásszámmal áll az országos rangsor élén: a némely lakáskategóriákban jelentkező értékesítési gondok ellenére itt nőtt a legdinamikusabban a vállalkozók által felhúzott társasházi lakások száma. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a fővárosban tavaly közel egyharmaddal (31%-kal) több, értékesítésre szánt, lakóingatlant építettek a vállalkozók, míg országosan ez csupán átlag 12%-os növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan 18%-kal kevesebb lakás épült természetes személyek beruházásában, vagyis saját használatra. Aminek eredményeként a lakosság és a vállalkozások építtetői részarányának előző évi 57--38%-os aránya 2005-re 50-45%-ra módosult. A települési önkormányzatok az elmúlt évben csak kismértékben vették ki részüket az otthonteremtésből: mindössze 600 új bérlakással gyarapították állományukat.
Az elmúlt év adatai abban is változást mutatnak, hogy az építési formák területén 2005 volt az első év, amikor több új többszintes, többlakásos önálló társasházi és lakóparki lakás épült, mint új családi ház. A kivitelezésben az építőipar fölénye 2001 óta folyamatosan nő a házilagos kivitelezéssel szemben, s 2005-ben már az új lakások több mint kétharmadát építik szakvállalkozások, míg házilagos kivitelezéssel alig több mint egynegyede (27%) készül el.
#page#
Változott tavaly a felépült új lakások össz-alapterülete is: a használatba vett lakások összes alapterülete Budapesten 6%-kal több, országosan pedig 13%-kal kevesebb, mint 2004-ben volt. Ugyanakkor Budapesten 9 négyzetméterrel volt kisebb az egyes új lakóingatlanok mérete, mint az előző időszakban. Az országos átlag lakásméret egyébként az elmúlt évben 87 négyzetmétert, míg a fővárosban csak 62 négyzetmétert tett ki. A fővárosi új lakások 16%-ának alapterülete nem éri el a 40 négyzetmétert, s a további 48%-nak 40-60 négyzetméter közötti az átlagos nagysága.
Építési engedélyek
Csökkent, mintegy 10%-kal (51 550-ra) az elmúlt évben kért új építési engedélyek száma is, ami az építési kedv további visszaesését támasztja alá. Ezek zöme a többszintes, többlakásos építkezések további térnyerését mutatják. A fővárosban létesítendő új lakások 92%-át, országos átlagban pedig 57%-át ilyen formában kívánják az engedélyt kérők megvalósítani, az egylakásos új családi házak mindössze 36%-os részarányt képviselnek. A kislakások aránya az előrejelzések szerint idén tovább folytatódik. Budapesten az új három- és többlakásos épületekre kiadott engedélyek szerint 2%-kal nagyobb alapterületen 13%-kal több lakást terveznek felépíteni, mint a 2004-es engedélyek alapján.
Ha a megyéket nézzük az elmúlt év lakásépítési adata alapján, kiderül a KSH felméréséből: 2005-ben, az ország nagyobbik felében - 11 megyében, köztük a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi régió egészében - mind a kiadott új lakásépítési engedélyek, mind a használatba vett lakások száma csökkent, és csupán Budapesten és Komárom-Esztergom megyében emelkedett. A Dél-Alföldön 30%-kal, a Nyugat-Dunántúlon 26%-kal kevesebb új lakásépítési engedélyt adtak ki, mint 2004-ben. A legkedvezőtlenebb képet Bács-Kiskun és Tolna megye adatai mutatják, ahol - a kért építési engedélyek alapján - jócskán, (53%-ra) csökkent az előző évi építési hajlandóság.
