A Magyar Atlanti Tanács konferenciáján Hardy Ilona, a szervezet alelnöke, a konferencia házigazdája rámutatott: "A tőkekivitel növekedése hazánk integrálódását jelzi az európai és a térségbeli országok körébe annak ellenére, hogy a tőkeexport egyelőre töredéke a tőkeimportnak - érvelt a. Magyar Atlanti Tanács konferenciáján Hardy Ilona, a szervezet alelnöke. A Budapesti Értéktőzsde egykori vezetője azt is kifejtette, hogy Magyarország az első a közép-kelet-európai térségben, ahol megindult a tőkeexport dinamikus fejlődése. Magyarország tőkekivitelének 80%-át 10-15 olyan nagyvállalat adja, mint a Mol, az OTP, a TriGránit, a Richter Gedeon, az Egis, a Graphisoft és a Danubius. A célországok között elsősorban Oroszország, Románia, Bulgária, Szlovákia, Horvátország és Ukrajna szerepel. Nagyon fontos leszögezni, hogy a tőkekivitelt jellemzően nem magyarországi beruházások helyett választják a nagyvállalatok. A legfontosabb hajtóerő a piacszerzés, hiszen Magyarországon növekedési korlátokba ütköznek, újabb piacokat és profitbővülést külhoni terjeszkedéssel tudnak csak elérni. Emellett természetesen a költségcsökkentés is többnyire jelentős motivációként jelentkezik. A magyarországi tőkekivitel állami ösztönzését szolgáló intézményrendszer felállt és működik.
A konferencián felszólaló Simor András MNB-elnök megállapította, hogy a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelembevétel növekedése következtében már középtávon is érződnek kedvező hatások: mérséklődik a folyó fizetési mérleg hiánya, így csökken a gazdaság külső finanszírozási igénye. A Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolt arról, hogy 2005-2006-ban számottevően növekedett a magyar intézményi befektetők külföldi, portfólió jellegű részvényvásárlása. Az MNB elnöke szerint 2007-2008-ban a választható nyugdíjpénztári portfóliós rendszer bevezetésének hatására ez a tendencia tovább erősödhet, 2007-2009 között éves átlagban akár a GDP 0,7 százalékával emelkedhet a portfólió jellegű részvénykiáramlás. Simor András középtávon a nem adóssággeneráló tőkekiáramlás és a jövedelem-bevétel növekedésére számít. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató ZRt. elnöke szerint a működőtőke-kivitelben mind az ágazati szerkezetben, mind földrajzi szempontból változás várható. Az ágazatok között nagyobb szerephez jutnak a különböző szolgáltatások, míg földrajzi téren az EU túlsúlyának megmaradása mellett valószínűleg egyre jelentősebb lesz Kína és India szerepe. Vértes András a tőkeexport nemzetgazdaságra gyakorolt kedvező hatásai között a nemzeti presztízs emelkedését és a profit hazahozatalát, hátrányai között a tőkekivonást és a foglalkoztatási veszteséget említette. A vállalatok szempontjából Vértes szerint a tőkekivitel előnyei között szerepelnek a kedvező vételárak és adók, alacsonyabb munkaerőköltségek, a lazább versenyszabályozás, valamint a telítetlen piacok.
