Nyár elején megkezdődtek a régészeti feltárások a Csepel-sziget észak-nyugati csúcsán, a 2009-re megépülő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep területén. A két fázisra ütemezett munka során már most igen gazdag leletekre bukkantak a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. A decemberig tartó ásatások célja a több ezer éves leletek feltárása és megőrzése az utókor számára.
Az örökségvédelmi törvény előírásainak megfelelően folynak a régészeti feltárások a Csepel-sziget észak-nyugati részén, ahol 2009-re elkészül az Európai Unió legjelentősebb környezetvédelmi beruházásának központi eleme, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep. A területileg illetékes intézmény, a Budapesti Történeti Múzeum dolgozik a történelmi értékek feltárásán.
Ahogy Horváth M. Attila, az ásatás vezetője elmondta, a 2004-ben végzett próbaásatások során már meghatározták a lelőhely kiterjedését, mely a 29 hektáros terület felét, 15 hektárt fed le. Amennyiben szélsőséges időjárási viszonyok nem szólnak közbe, a nyár elején megkezdett első fázis munkálatai, melyek a szennyvíztisztító medence területén folynak, 2006. október végére befejeződnek. Decemberre a második fázis is lezárul, amikor is a régészeti csoport levonulhat a területről.
Az ásatási terület 1/5-ének feltárását követően nyilvánvalóvá vált, hogy régészeti szempontból igen gazdag a terület. Három nagy korszakból kerültek elő értékes, sok esetben rendkívül ritka leletek. Feltárás alatt vannak egy 6000 éves rézkori település gödrei, amelyekből temetkezések is előkerültek, a korai bronzkorra tehető (4000 éves) hamvasztásos temetkezés emlékei, valamint a kelta korból származó (2400 éves) temető. Az eddig előkerült leletek közül kiemelkedő jelentőségűek egyes bronzkori kerámiák, melyek igen ritkák, és eddig a múzeum gyűjteményében sem voltak megtalálhatók, illetve a kelta kori anyag nagy része, mert ez gyakorlatilag az első, a mai Budapest területére betelepülő kelta népesség hagyatéka, és hasonló korú leletek eddig csak szórványosan kerültek elő a főváros területéről.
