A nyolcvanas évek elején a KSH adatai szerint Magyarországon majd 5,5 millióan dolgoztak, 2004-ben már kevesebb mint négy millióan, miközben a munkaképes korú lakosság száma még nőtt is majd 250 ezerrel, amiben feltehetően a nyugdíjkorhatár emelése nagy szerepet játszott.

A szakértők által munkanélküliségi csapdának nevezett jelenség - amikor a segély nagysága visszatartja a munkakereséstől az állástalanokat - az EU huszonöt tagállama közül nálunk a negyedik legkisebb mértékű.

A közszféra béremelkedése meghaladta az átlagot

A nettó kereset 1997-ben még egy százalékkal jobban nőtt, mint a bruttó, 1999-2001 között viszont minden évben két-három százalékponttal gyorsabb ütemű volt a bruttó kereset növekedése. A költségvetési intézményeknél dolgozók jövedelme a vizsgált öt évben - 2000 kivételével -, mindvégig gyorsabban emelkedett, mint a versenyszféra alkalmazottainak keresete. A választásokat megelőző, illetve a választások évében a közigazgatásban dolgozók bére az átlagot tíz százalékponttal meghaladó mértékben emelkedett, míg az új kormány hivatalba lépését követő időszakban az oktatók és egészségügyiek javadalmazása nőtt 12-15 százalékkal az átlag felett.

Nemzetközi összehasonlításban a keresetek hazánkban még mindig versenyképesnek mondhatók. Az árszínvonalbeli eltérések kiszűrésével 2002-ben a hazai éves bruttó átlagkereset pár euró híján 11 ezer volt, míg Lengyelországban meghaladta a 12 ezer eurót, Németországban pedig a 38 ezret.

Kiemelkedően családbarát az adórendszerünk

Az alacsony keresetek adó- és járulékterhe Belgiumban a legmagasabb, közelíti az 50 százalékot. Magyarországon ez az arány 2002-ben 42 százalék volt, míg az adóterhek csökkentésében éllovas Szlovákiában 40,3 százalék. A kis keresetekre kirótt közteher Írországban a legalacsonyabb 16,6 százalék.

A család nagysága a fizetendő adó és járulék mértékét Ciprus és Görögország kivételével  valamennyi európai országban befolyásolja. Magyarországon 2002-ben egy kétgyerekes családban, amelyben a szülők keresete megegyezik az országos átlaggal, a közteher mértéke 18,5 százalék, míg ugyanekkora jövedelemnél, ha nincs gyerek, több mint 29 százalék a fizetendő adó és járulék. Ez az átlagkeresetűeknél mintegy 40 százalékos különbséget jelent. Ennél arányaiban csak Luxemburgban adnak nagyobb támogatást az adórendszeren keresztül, ahol a kétgyerekes, átlagkeresetű házaspár fizetendő közterhe alig kilenc százalék, míg gyerek nélkül meghaladja a húszat, írja a Népszabadság.