Január 2-án a gazdasági tárca vezetője telefonon konzultált az orosz állami vállalatóriásnak, a Gazpromnak az elnökhelyettesével, külön-külön már elérte a visegrádi országok energetikai felelőseit, s megállapodtak a 3-án délelőtti konferencia telefonban, illetve remélhető egyeztetésben mind az akut helyzetet megoldandó, mind a hosszabb távú biztonságot megteremtendő. Nyugati szomszédunk, Ausztria immáron az uniós soros elnöki tisztségét is betöltve, nem csupán a saját ellátása érdekében, hanem mind a V4-ek, mind az EU javára lépni igyekszik az orosz-ukrán politikai súlyú árvita rendezése érdekében, bécsi kollégájával erről cserélt eszmét a magyar szakminiszter. A tárgyalóasztal mellett tehát jó pozíciói vannak Magyarországnak - derült ki Kóka János hétfő koraesti tájékoztatóján.
Ugyancsak a miniszter vállalkozott arra, hogy az Ukrajnát ellátó gázrendszer elzárása, illetve a tranzitvezetékeken érkező, a felek közötti szerződésben vállaltnál sokkal kevesebb szénhidrogén okozta új helyzetet felvázolja. A hozzánk érkező gázvezetéken a nyomás 2-án délelőtt 30-75 százalékos volt csak, s bár valamennyit javult a helyzet, biztonságos ellátásról nem lehet beszélni. A tartalékokat, melyek viszonylag jelentősek, már most igénybe kellett venni, napi 36 millió köbméternek megfelelő mennyiség erejéig. A lakossági ellátás most még teljes biztonságban van, illetve a korlátozás jogszabályban előírt öt fokozatából még a legenyhébbre sem kellett utasítást adnia a kormányzatnak. Annyiban némiképp szerencsénk is van, hogy enyhe az időjárás. Amennyiben tartósan mínusz 10 fok alá süllyedne a napi hőmérséklet, akkor természetesen közvetlen beavatkozásokra is sort kellene keríteni.
Moszkva azt állítja, hogy tőlük a szerződésben vállalt összes gáz "elment", s most azon fáradoznak, hogy megtalálják az Ukrajnában "kiesett" mennyiség pótlásának lehetőségét. A hétfőn nyilatkozó két nagykövet a másik országát hibáztatja a tranzitszállítás problémái miatt. Magyarországnak, pontosabban a Molnak hosszú távú szerződése az orosz partnercéggel van, a Gazprom nyújtott garanciákat az ellátásra. Ukrajnával erről nem kellett külön szerződni. Keleti szomszédunknak amúgy azért sincs könnyű helyzete, mert a tranzitszállításra a WTO-s taggá válása érdekében is kötelezettségeket vállalt, egyelőre politikaiakat, időnek utána pedig jogit is.
Magyarországon most az ex-lex állapotra tekintettel felmérendők a nagyobb baj esetén mozgósítható kőolajkészletek, illetve az alternatív ellátási lehetőségek. A csepeli erőműnél már át is álltak a kőolajtüzelésre, az erőművek számára 100 ezer tonnányi "fekete arany" jelenti a közvetlen készletet, s ugyanennyit még "mozgósítani" tud a kormányzat. Mind az atomerőművi lehetőségeket, mind a széntüzelés kínálta módokat megvizsgáltatja a gazdasági tárca vezetője annak érdekében, hogy amennyiben válságosabbra fordul a helyzet, legyenek bizonyos alternatív megoldások is. Tény, hogy Ausztria felől is érkezhet, érkezik is földgáz Magyarországra, ám azt a vezetékrendszert ugyancsak Ukrajnán keresztül táplálja Oroszország (Norvégiából semelyik európai ország nem kap több gázt), azaz ott sem másabb a helyzet, mint Beregszásznál, a keleti csővezeték határátkelő állomásánál. Legalább 20 napig a meglévő feltételek mellett is ellátható az ország fennakadás nélkül, de Kóka János azt nem tudja elképzelni, hogy ennyi időn belül nem találnak megoldást az orosz-ukrán vitára, következésképp a tranzitszállítás helyreállítására.
