A beruházáscsökkenés folytatódásától, az elmaradó fejlesztésektől tart elsősorban Szűcs György, az Iposz elnöke, mert ezáltal a hazai kisiparosságnak tovább csökkenne a munkalehetősége. Az olcsó import is rontja a vállalkozások versenyfeltételeit, s félő az is, hogy a lakásépítés sem támaszt olyan keresletet az iparosság számára, mint korábban.

Lesz-e, aki folytatja?

A nemzeti fejlesztési tervből továbbra is kevéssé köszön vissza az a tény, hogy a kisvállalkozói kör 75 százalékban vidéken tevékenykedő emberekből áll - utal Szűcs György arra, hogy az iparosság "testreszabottabb", vidékfejlesztési jellegű pályázatokon szeretne indulni. Az Iposz elnöke az "elnyerhetőbb pályázatok" fogalmán nem kivételezést ért. Hanem azt, hogy a kisiparosság a jövő év közepétől már erőteljesen jelen lévő uniós támogatások megszerzéséhez azok megjelenését megelőzően, hazai pályázatokon szerezhessen kellő gyakorlatot úgy, hogy ezeken jó üzleti és innovációs elképzelésekkel, a feladatok teljesítéséhez újonnan felvett alkalmazottakkal vehessen részt.

Szűcs György az új fejlesztési terv lehetőségeit, az EU-források megpályázhatóságát ugyan a 2008-as büdzsé szerves részének gondolja az Iposz szempontjából is, de csak akkor, ha még maradnak kisiparosok, akik folytatni képesek tevékenységüket. (AMagyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke éppen a források elosztását kritizálta a npokban. - szerk) Két számmal jelzi, hogy az elmúlt esztendő megszorításai, ha folytatódnak, mit eredményeznek: idén 70 ezer vállalkozás szűnt, szűnik meg, 30 ezer ellen pedig mostanában indult el a csőd- vagy felszámolási eljárás.

Nem optimistább az egyik legnagyobb szakmai szervezet, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára sem. Vámos György a konvergenciaprogram első évének "eredményét" summázva arra a következtetésre jut, hogy a megszorítások következtében csökkent az eladott áru mennyisége a kiskereskedelemben. Az élelmiszereknél nem volt visszaesés, az iparcikkeknél annál inkább, a gépkocsinál közel 15 százalék. Már látható, hogy az OKSZ jól számolt, amikor erre az évre a kiskereskedelem körülbelül 5 százalékos csökkenését prognosztizálta.

A jövő évre is elkészítette már előrejelzését a szövetség, egyelőre a csökkenés lefékeződését és enyhe fogyasztásnövekedést tart lehetségesnek. A fő kérdés most már az infláció alakulása. A teljes fogyasztáson belül az élelmiszerek áremelkedése jelenthet nagy "lökést", de a hatást nem gondolják túl veszélyesnek a statisztikusok.

Az OKSZ főtitkára nem a fogyasztói árak kapcsán számol úgy, hogy a kormányzattól rendhagyó beavatkozást igényelne. A feketekereskedelem és az ázsiai piac megfékezése sokkal sürgetőbb lenne, még a büdzsére gyakorolt direkt hatása miatt is. A költségvetés ezek miatt évi több száz milliárd forinttól esik el ugyanis.

A kiskereskedelemnek változatlanul nem mindegy, mit tervez a kormányzat az áfával. Az előző ciklusban és a jelenlegiben az élelmiszerek áfája 10 százalékkal emelkedett, s ez jelentősnek mondható. A 20 százalékos szint európai mércével igen magas, s amitől tart az OKSZ, az az, hogy a kormányzat az élőmunka terhei csökkentésének adókiesését majd a mérték megemelésével szándékozik ellensúlyozni. Ahhoz nem fér kétség, hogy az élőmunka költségei magasak, a mérséklés pedig több mint kívánatos már a jövő évben is. De ha fehéredik a gazdaság - hivatkozik a főtitkár az elmúlt hónapok örvendetes jelenségére -, akkor nincs szükség az áfa megemelésére: a többen adóznának kevesebbet cél lépésről lépésre valóra válhat.

A kereskedelem vezetői a büdzsé "sorai között" olvastak egy olyan információt is, amelytől nem minden ok nélkül tartanak. Vámos György utal arra, hogy a különböző ellenőrző hatóságoknak volt és van bevételi előirányzatuk, ezért vélhetően be is fogják tervezni a bírságokat. Az OKSZ nem szeretné, ha költségvetési kérdéssé tennék jövőre a fogyasztóvédelmi s hatósági büntetések ügyét.#page#

Harc a feketegazdaság ellen

Legalább két ponton összecseng a kereskedelmi szövetségnek, illetve a mezőgazdasági vállalkozások érdekérvényesítő szervezetének a vélekedése. Mindkettő arra szeretné rászorítani a jövő évi költségvetés megalkotóit, hogy a feketegazdaság hatékony visszaszorításán keresztül is látható és megadóztatható jövedelmekkel gyarapítsa a bevételeket, és az adókra hasonlító bevételtípusokkal és büntetésekkel ne fölösleges állami hivatalokat, apparátusokat tartson el.

Feltételek nélkül támogatja a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) azt a kormányzati programot, hogy szabályokkal és erélyes akciókkal fellép a feketegazdaság ellen - jelentette ki a szervezet főtitkára, Horváth Gábor. A Piac és Profitnak azt is kifejtette, most már többről van szó, mint arról, hogy a mezei munkát ellenőrizhetőbbé akarják tenni. Látni kezdi a kabinet, hogy az eddigi - és egyelőre jelenlegi - adókonstrukciók kifejezetten ösztönözik a jövedelmek eltitkolását, a közterhek meg nem fizetését. Számokkal is operált: kimutatható, hogy mintegy 200 ezer olyan szereplője van a mezőgazdaságnak, aki adót, járulékot nem fizet, miközben él támogatási jogosultságával. Az adóívek kitöltésekor ők felmentve érzik magukat a bonyolult papírmunka alól, de amikor pénzt, eszközök vásárlásához támogatást avagy segélyeket kérnek a közösből, akkor sikerrel adminisztrálnak.

A különböző hatóságok - sorolja tovább a főtitkár - most már megtalálják az állat-egészségügyi szempontból veszélyes termékeket a kereskedelemben, de e portékák eredetére rendszerint nem derül fény. Ez azért van, mert a mezőgazdaság mintegy felében számla nélkül lehet értékesíteni. A MOSZ számára ezért egyfajta megnyugvás, hogy az általuk kidolgozott normatív szabályozást - benne a kicsiknek adható kedvezményekkel - befogadták a pénzügyi tárcánál, a parlamenti frakcióknál, s jogi megoldásokat alkalmaznak majd a feketegazdaság leépítése érdekében.

A főtitkár szerint szavaiknak nyomatékot ad az elmúlt hónapok időjárása, mivel az aszály miatt 200-300 milliárdos kiesést már eddig is kénytelen volt kimutatni a MOSZ. S bár nem gondolják, hogy a költségvetésnek dolga lenne a kárt kompenzálni, remélik, hogy ott, ahol a hozamok több mint 50 százalékkal csökkentek, segít a kormányzat is. Azon az alapon, hogy az adót fizető gazdálkodók a befizetett közterhekből a rendkívüli helyzetre való tekintettel visszakaphassanak valamennyit. A MOSZ szerint azért is kötelessége lehetne ez a kabinetnek, mert a közelmúltban az adót többnyire nem fizetők javára politikai akcióként megoldotta a fagykár ellentételezését, így most szakmai alapon illik segíteni azoknak, akik az elmúlt 5-10 évben valóságosan adózó agrárvállalkozók voltak, de most az aszály ellehetetlenítette őket.

Az Európai Unió agrár- és vidékpolitikájának szabályozása, finanszírozása a váltás időszakában van - folytatja Horváth Gábor. Eközben azonban a hazai agrárbüdzsé egyfajta késlekedési veszteséggel is kénytelen számolni. Paradoxon, hogy az uniós programokhoz a kormányzatnak saját pénzt kellett volna felhasználnia, de mert sikerült elodázni bizonyos uniós hátterű fejlesztéseket, a költségvetésnek nem keletkeztek ilyen címen kiadásai. A MOSZ-ban nem bánnák, ha 2008-ban az elmaradt fejlesztésekből mind többet megmentene az állam, s jó lenne garanciákat is kapni, hogy a jövő évi költségvetés már nem mond le az uniós és hazai pénzekkel megvalósuló fejlesztésekről.

A büdzsét és a gazdaságok beruházásait is érintheti az, ahogyan az állattartó telepeknél a környezetvédelmi előírásokat érvényesítteti a kormányzat. A főtitkár elmondta, hogy már kidolgozták az állattartó telepek új szabályok szerinti fejlesztését, a technikai megoldások mellett azt, hogyan vehessék igénybe az uniós forrásokat. A felújításukat az idén el kell indítani - emlékeztet Horváth Gábor -, különben megszüntettetik az állattartást a hatóságok. A gazdaságok tehát pályáztak és pályáznak, pénzhez, jövő évi "állami ígérvényekhez" akarnak jutni, s talán nem alaptalan a bizakodásuk: a kormányzat itt már nem akarja "megkímélni" a büdzsét a kiadásoktól. Már csak azért sem, mert ha nem indulhatnak el a beruházások, akkor ugyanaz az állam, amelyik nem támogatja a fejlesztéseket, kénytelen lesz betartani saját környezetvédelmi törvényét, s lakatot tenni e gazdaságok kapujára.

Nem fenyeget a sok tengeri

A MOSZ főtitkára a 2008-as költségvetésben szeretné benne tudni a magyar állam rendhagyó adósságának törlesztését is. A kormányzat ugyanis azt vállalta, hogy az uniótól agrártámogatás címen idén 40, jövőre 45 százaléknyi összeget évi 30 százaléknyival kipótolja a magyar költségvetésből. Ezt az úgynevezett koppenhágai megállapodás alapján kell teljesítenie, ám csak egyszer látott ilyen pénzt a mezőgazdaság. A kabinet a legutóbbi időkig azzal magyarázta a támogatás visszatartását, hogy nagyon sokba került finanszírozni az intervenciós kukoricát. A MOSZ most nyomatékosítja: a jövő évi büdzsét nem fenyegeti a sok tengeri, annyira keveset lehet idén betakarítani, hogy az intervenció miatt nem lesz egyetlen forintnyi kiadás. A termelőknek pedig végre meg lehetne adni azt a bizonyos 30 százalékot.

Megjelent a Piac és Profit Magazin szeptemberi számában.