Bár még jócskán benne járunk a télben, építkezőnek, befektetőnek érdemes szétnézni a telekpiacon. Ilyenkor ugyan kevesebb kínálja magát eladásra, mint a tavaszi építési szezon beköszöntével, de némi hozzáértéssel és szerencsével kedvező áron kifogható akár egy jó adottságú parcella is.
Ha valaki befektetési céllal vásárol, néhány éven belül kisebb-nagyobb haszonnal még mindig eladható. Persze ennek számos feltétele van. Nem mindegy ugyanis, hogy hol található a terület, milyen a fekvése, mérete, megközelíthetősége, tájolása, beépíthetősége, hogy csak néhányat említsünk azon kritériumok közül, melyeket alaposan mérlegelni kell az adásvétel megkötése előtt.
A hely szempontjából a fővárosban évtizedek óta a budai oldal vezeti a rangsort. Igaz, az itteni beépíthető területek fogyásával és az árak rohamos emelkedésével az elmúlt években felértékelődtek a pesti kerületek is. Kala Imre, a Kala és Eppel Kft. társtulajdonosa tapasztalata szerint, amíg 1998-2001 között a budai presztízsterületeken (pl. II., XII. kerületek) akár évi 20-25%-kal is feljebbmentek a négyzetméterárak, a telekáfa bevezetésével 2004-ben már csak 10-15% körüli volt a drágulás.
Tavaly a fővárosban több helyen (például a külső kertvárosi részeken) stagnáltak az árak, s míg a felkapottabb kerületekben is épp csak az infláció mértékével, vagy annak 1,5-2-szeresével emelkedtek. Kivétel ezek alól Bel-Buda, a VI., VII. VIII., IX., XIII. kerületek szűk belső magja, valamint a XI. kerület rozsdaövezete, ahol a lakásfejlesztő cégek fejlesztései állandó mozgásban és magas áron tartják a foghíjtelkek árát.
Egyensúly és élénk mozgás
Ezt megerősíti Nagy Tibor, az Otthon Centrum vezető tanácsadója, aki úgy látja: a családi házas fővárosi telkek esetében lényegében 2-3 éve nominálisan stagnálnak az árak, s mára nagyon leszűkült a potenciális magánvevőkör. Visszaesett a családi házas építkezés, így a piacon lévő házhelyek közül többnyire az talál gazdára, melynek tulajdonosa enged a gyakran irreálisan magasan tartott árból. Eredményeként egyfajta piaci egyensúly is kialakult ebben a szegmensben.
#page#
Más a helyzet a többlakásos társasházépítésre alkalmas telkek esetében. - állítja a szakember. Mivel Bel-Budán már elfogytak az üres foghíjtelkek, a fő célpont a pesti oldal Nagykörúton belüli belvárosi központi zóna. Itt például a felújítandó épülettel beépített telkek áremelkedése is legalább 25-35% volt az elmúlt évben, minek folytán a VI. kerületben nettó 130-140 ezer forintos négyzetméterárért cseréltek tulajdonost a hasonló területek. Míg a VIII., IX. kerületek kiemelt, fejlesztés alatt álló részein az üres foghíjparcellák négyzetméterára 220-230 ezer, a lebontandó házasoké pedig 200-300 ezer forint között mozog. Ez utóbbi, városrehabilitáció alá eső kerületrészeken tavaly 30%-os árnövekedés volt tapasztalható.
A januártól bevezetett áfacsökkentés, valamint az M0-ás - Újpestet Budakalásszal összekötő - északi Duna-hídjának beinduló építése valamelyest megmozdíthatja a fővárosi keresletet, nagyobb élénkülés, és áremelkedés azonban csak 2007 körül várható. (A GKI elemzői a fővárosban az elkövetkező 12 hónapban átlag 4,6%-os telekár-emelkedést jósolnak.)
A konkrét budapesti telekkínálati árakat nézve akár építési, akár befektetési céllal keres valaki házhelyet, számos kerületben talál eladásra várót. Buda II/A részén például jelenleg több, 800-100 négyzetméteres, panorámás, közműves üres parcella között válogathat, 28-39 ezer forint közötti négyzetméteráron. S a III. és XII. kerületekben is vannak családi ház és társasházi fejlesztésre alkalmas üres és lebontandó öregházas, örökpanorámás eladó területek a palettán. Ezek négyzetméterára 44-69 ezer forint között szóródik.
Aki nem akar ilyen mélyen a zsebébe nyúlni, az választhatja a XVII., vagy a XVIII. kerületet, ahol egy-egy beépíthető házhely négyzetmétere akár már 17-25 ezer forint közötti áron is megszerezhető.
