A Bizottság tervezete a tavaly bemutatott Tisztaipar-megállapodás (Clean Industrial Deal) részeként stratégiai iparágak – köztük az energiaigényes ágazatok, a nettó zéró technológiák gyártása és az autóipari beszállítói lánc – támogatását célozza. A javaslat lényege, hogy az uniós közbeszerzésekben és állami támogatásokban előnyben részesítené az Európában gyártott, alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékeket, miközben szigorítaná a külföldi befektetések feltételeit egyes stratégiai iparágakban.

A terv azonban már a benyújtása előtt éles bírálatokat váltott ki. Az EU számos kereskedelmi partnere protekcionizmustól tart.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Japán is aggodalmát jelezte az EU „Made in EU” és „Buy European” jellegű kezdeményezései miatt, amelyek szerintük korlátozhatják a piacra jutást a kínai állami hírügynökség, a Xinhua jelentése szerint.

A Kínai Kereskedelmi Kamara az EU-nál (China Chamber of Commerce to the EU) szintén bírálta a javaslatot. A szervezet közleménye szerint a tervezet a piacra jutás feltételeinek átalakításával – például a „Made in EU” szabályokkal, a kötelező technológiatranszferrel és a külföldi befektetések szigorúbb ellenőrzésével – „a szabályalapú nyitott piacról egy exkluzív protekcionista rendszer felé tolhatja el az EU-t”, ami bizonytalan jelzést küldhet a globális befektetőknek, köztük a kínai vállalatoknak.

Az uniós tagállamok között sincs egység. A szabadkereskedelmet hangsúlyozó országok – köztük Írország és az északi államok – attól tartanak, hogy a szigorú helyi tartalmi követelmények torzíthatják a piacot és növelhetik a bürokráciát.