A brókerházak, és egyes hozzájuk kötődő bankok csődje jelentős politikai visszhangot váltott ki. Ennek értékelése még korai lehet, mivel nem látszik, hogy az elkövetkező hetekben - amíg az érdeklődés előterében van - milyen további elemei derülnek ki a történetnek. Ugyanakkor van egy további mozzanat - amely egyelőre nem kapott elég rivaldafényt - ez pedig az egész pénzügyi rendszer megítélése. Amennyiben bankcsőd, vagy szabályosan működő értékpapír kereskedelemmel foglalkozó cég csődje következik be, akkor az erre létrehozott alapok védelmet nyújtanak a pénzügyi befektetőknek-megtakarítóknak egy bizonyos határig. Ugyanakkor ez a védelem már korlátozottan terjed ki a vállalkozásokra, amelyek akár azonnali likviditási problémákat szenvedhetnek el, és a későbbiekben csak futhatnak a bankban lévő pénzük után.
A mostani események mögött mindegyik esetben magyar magántulajdonban lévő szervezetek állnak. Tehát nem az állam, amely tulajdonosként garanciát vállalna a további működésre, vagy nem tőkeerős külföldi anyavállalat, amely kisegítené a magyarországi leánycégét. A kormány egyértelmű szándéka, hogy erősítse a magyar magántulajdont, fokozza részarányát a pénzügyi rendszerben. Ennek érdekében vásárolt bankokat az elmúlt évben, és tervezi azok rendbetételét követően magántulajdonba adásukat. Kormányzati nyilatkozatok szerint magyar tulajdonosok kapják majd meg mintegy két-három év elteltével ezeket a pénzintézeteket.
Megijedtek a vállalkozók
Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által március 16-27 között készített kutatás szerint a hazai kis- és középvállalkozások vezetőinek 55% nyilatkozott úgy, hogy csökkent a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalma. 44%-uk megítélésében nem hoztak változást az elmúlt hetek botrányai, míg 2%-uk úgy ítélte meg, hogy ez a tisztulási folyamat éppen a pénzügyi rendszer iránti bizalmukat erősítette.
Milyen legyen a bankrendszer?
A kormány politikája egyértelmű, erősíteni a magyar tulajdont a bankrendszeren belül. Ezt a célkitűzést a megkérdezettek 55%-a támogatja, míg 31%-uk nem ért egyet ezzel. A maradék 14% nem tud ebben a kérdésben dönteni. A kutatás készítői megvizsgálták azoknak a válaszát, akiknek a botrányok miatt csökkent a bizalma a bankrendszerben. Körükben 50%-os arányban vannak azok, akik szerint helyes a magyar tulajdon erősítése, míg 34%-uk nem tartja ezt helyesnek. Az eltérés a teljes kört vizsgálva tehát minimális.
Érdemes tartották azt is megnézni, hogy a vállalkozások vezetői a magyar tulajdonba kerülés alatt mit is értenek, mivel ebben a tekintetben valójában nem egyezik a véleményük a kormány várható terveivel. Arra a kérdésre, hogy milyen tulajdonosú pénzügyi intézményt választ, amikor vállalkozása pénzének elhelyezéséről dönt, a legtöbben azt válaszolták (42%), hogy állami tulajdonban lévőt preferálna. 24-24% mondta azt, hogy számára mindegy, hogy ki a tulajdonos, illetve ugyanennyien, hogy külföldi tulajdonban lévőket részesítenének előnyben. Mindössze 11%uk választana magyar magántulajdonban lévő bankokat.
