A kiskereskedelmi forgalom változatlan áron számítva is gyorsan, folyamatosan bővült: az ugyanerre az időszakra mért, éves összehasonlítású 5,6 százalékos növekedése jelentősen meghaladja az egy évvel korábban följegyzett, 2,4 százalékos volumennövekedést ugyancsak éves összehasonlításban. További jó ütemű irányzatot feltételezve a kiskereskedelmi forgalom az év végére elérhette az 5500 milliárd forintot, ami 2000-hez képest 14 százalék körüli értéknövekedést és 5-6 százalék körüli volumennövekedést jelenthet. A forgalomnövekedést valószínűsíti az év vége közeledtével megindult, és kezdetben a múlt évihez hasonlóan bővülő lakossági vásárlás.
Átlagot meghaladó volt a forgalom volumenének emelkedése csaknem egész évben a textil-, ruházati- és lábbeli üzletekben, a kultur- és egyéb iparcikkeket árusító kiskereskedelmi üzletekben, valamint az iparcikk jellegű vegyes üzletekben. Szinte egész évben intenzív kereslet volt építőanyagokra, és ezt a kereskedelem megfelelő színvonalon ki is tudta elégíteni.
A kiskereskedelemben gépjármű- és üzemanyag-forgalom nélküli, összehasonlító áron mért teljesítménye nemzetközi egybevetésben is számottevően fejlődött. A szeptemberi kiskereskedelmi forgalom volumenindexe 2,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami magasabb az Európai Unióban mért, átlagosan 2,5 százalékos növekedésnél.
A kiskereskedelmi konjunktúra-felmérés eredményei szerint a vezető szakemberek a kiskereskedelem helyzetét és kilátásait összességében kedvezőnek ítélték 2001-ben. A szezonális hatások kiszűrésével ugyancsak növekvő konjunktúrát jeleznek a szakemberek. A kereskedők továbbra is jóval kedvezőbbnek ítélik a saját helyzetüket, kilátásaikat.
A karácsonyi időszakban a piacfigyelésbe bevont üzletekben a termékek széles köre olcsóbbodott. Előrejelzések szerint az áremelkedés a következő három hónapban a vizsgált termékcsoportok átlagában 1,9 százalékos lesz. A kereskedők várakozásait alapul véve feltételezhető, hogy 2002. januárban a tizenkét havi infláció 7 százalék közelében lehet.
A kereskedelemben 2001. szeptember 30-án 196 695 ezer vállalkozás működött, ezek 52 százaléka egyéni vállalkozás volt. Az év eleje óta mintegy 3800-zal gyarapodott a vállalkozások száma a kereskedelemben. Ezen belül szeptember végén, az év eleji állapothoz képest, háromezerrel több mikro- és kisvállalkozás működik.
A kereskedelmi társas vállalkozások 92,9 százaléka 9 főnél kisebb vállalkozás, tehát a kereskedelemben a mikro- és kisvállalkozás a meghatározó. Az adatok arra utalnak, hogy a nagyvállalkozások térnyerése ellenére mind az egyéni vállalkozások száma, mind a kis- és ezen belül is a mikrovállalkozások száma jelentős mértékben nem módosult.
Az eltelt év egészében a nemzetgazdaság összes működő vállalkozásainak csaknem egynegyede a kereskedelemben tevékenykedett. A fejlődés a vállalkozások számát tekintve töretlen volt, és ez a foglalkoztatás, illetve a munkanélküliség csökkentése szempontjából jó eredmény.
A KSH adatai szerint az országban 2001. szeptember 30-án több mint 159 ezer kiskereskedelmi üzlet, és mintegy 1500 kiskereskedelmi értékesítést folytató termelői borkimérés működött. Ez csaknem nyolcezerrel több üzlet, mint 2000. szeptember 30-án volt. A hálózat valamennyi térségben bővült, a legjobban Budapesten és a nagyobb városokban.
A bevásárlóközpontok megjelenése, erőteljes terjeszkedése és főképp vásárlói elfogadása nagymértékben átalakította a kereskedelem szerkezetét.
Budapesten 2001-ben 7, vidéken 12 bevásárlóközpont épült, összesen mintegy 260 ezer négyzetméter alapterülettel. A beruházások értéke megközelítette a 100 milliárd forintot.A fejlesztési irányokból megállapítható, hogy a bevásárlóközpontok építésének lendülete tovább folytatódik. A befektetők közül kiemelendő a Plaza Centers csoport, amely eddig a legtöbb bevásárlóközpontot építette fel, és a fejlesztési elképzelések ismeretében ez az irányzat a jövőben is folytatódni fog. A Plaza Centers az eltelt évben megkezdte a közepes nagyságú vidéki városok igényeinek megfelelő, 10 000-15 000 négyzetméteres bevásárlóközpontok létesítését.
A bevásárlóközpontok, jelentőségét jól szemlélteti, hogy az összes kereskedelmi forgalom 15 százalékát e központok bonyolítják le; a hazai építkezések 8 százaléka ilyen központok építésére jut; átlagosan száz lakosra több mint 14 négyzetméter jut a bevásárlóközpontok összes alapterületéből; a hipermarketeket is magukba foglaló bevásárlóközpontokban mintegy 40 ezer munkahely van. A nemzetközi beruházók úgy tekintenek az országra, mint támaszpontra a terjeszkedésükhöz a térség más országaiban.
A kereskedelmi szerkezet változásában számottevő elmozdulást jelzett a kis- és középvállalkozásokat tömörítő hazai beszerzési társulások fejlődése. Az 50 legnagyobb napicikk-kereskedelmi üzletlánc között a második és a harmadik helyet társulások - a CBA, a CO-OP HUNGARY Rt. - foglalják el. Az önállóan versenyképtelen kereskedelmi kisvállalkozások együttműködve képesek a multinacionális üzletláncokkal versenyezni, talpon maradni.
Biztató az is, hogy e társulások megkezdték üzleti kapcsolatok kiépítését határon túli szervezetekkel és vállalkozásokkal, és ez, a közvetlen üzleti lehetőségeken túl, segíti az EU-s követelmények és lehetőségek megismerését is.

A 2001. októberi kiskereskedelmi forgalom 499,9 milliárd forintot ért el. Ez az érték folyó áron 10,7%-kal, változatlan áron 6,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A használt cikkek kivételével minden egyes tevékenységcsoport forgalma növekedett az előző év októberéhez képest, ami többek között a jelentős bérkiáramlással állt kapcsolatban. Szeptemberhez képest a szezonálisan kiigazított kiskereskedelmi volumenindex 7,5%-os növekedést mutatott.

Az év első hét hónapjában kiemelkedő (16–25%), majd augusztus óta mérsékeltebb dinamikát mutató gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem értékesítési volumene októberben 11,7%-kal volt magasabb az elmúlt év azonos hónapjában mértnél.

A gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemben októberben az év legdinamikusabb (7,8%-os) növekedését regisztrálták, ami részben a jelentősen csökkenő üzemanyag árak miatt következett be.
A nemzetközileg összehasonlítható (a gépjármű-, járműalkatrész- és üzemanyag-forgalom nélkül számított) adatok szerint a magyar kiskereskedelemi eladások volumene 2001 októberében 4,9 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ami magasabb az Európai Unióban mért átlagos növekedésnél. A legfrissebb információk szerint, 2001 szeptemberében, a 15 EU-tagországban átlagosan 2,6 %-kal, az eurózóna országaiban 1,8%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év szeptemberéhez képest. A tagországok közül a legmagasabb növekedési ütemet az Egyesült Királyságban (6,5%) és Portugáliában (6,2%) regisztráltak, míg csökkent a forgalom volumene Olaszországban (–1,6%).

Októberben folytatódott (12,9%-kal) az előző hónapban megindult dinamikus bővülés a textil-, ruházati és lábbeli-kiskereskedelemben. Ez főként a ruházati üzletek jelentősebb forgalomnövekedésével magyarázható, a cipőüzletek forgalma nem nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Ugyancsak dinamikusan bővült a kultúr- és egyéb cikkek üzleteinek (10,2 %), valamint az iparcikk jellegű vegyes üzleteknek (9,8%) a forgalma az előző év októberéhez képest.

A kiskereskedelmi forgalom közel egyharmadát alkotó élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma az első tíz hónapban 4,4%-kal, októberben 4,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

A gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem forgalma a júliusban, augusztusban, szeptemberben tapasztalt csekély mértékű növekedés, illetve stagnálás után ismét növekedést (3,6%) mutat az előző év októberéhez képest, így az év első tíz hónapjában 3,1%-os az átlagos növekedés.

A bútor-, műszaki- és vasáru-kiskereskedelem változatlan áron számított értékesítése az első tíz hónapban átlagosan 1,9%-kal, októberben 1,4%-kal növekedett.

Okóberben csak a használt cikkek forgalma maradt el (–14%) az előző év azonos hónapjában mért szinttől. Ebben az előző évi kiugróan magas októberi forgalom hatása tükröződik. Az előző hónapokhoz képest a használt cikkek forgalma emelkedést mutat.