A piaci kamatok növekedését tekintve a lakhatási struktúrák, vagyis a különböző lakhatási formák aránya és eloszlása befolyásolta leginkább a lakásárak változását az Európai Unióban. Az elmúlt másfél évben a piaci kamatok emelkedése miatt a lakáshitelek törlesztőrészletei is növekedtek. Ez uniós szinten jelentősebb hatást fejtett ki, mint magyar viszonylatban: míg az EU egyes országaiban az árak jelentősen csökkentek a 2022-es csúcsukhoz képest, addig hazánkban nem volt ilyen mértékű változás. Ennek az oka, hogy a kamatok növekedése legjobban azokat az országokat érintette, amelyeknél jelentősebb a bérleti piac szerepe: míg Németországban 13 százalékkal, Luxemburgban 16 százalékkal csökkentek az árak 2022-höz képest, addig hazánkban, ahol a bérleti piac kevésbé jelentős, alig éreztette hatását a piaci kamatok emelkedése. Magyarországon ezen felül a fix kamatozású hitelek magas aránya is hozzájárult ahhoz, hogy nem következett be jelentős ármérséklődés.
Továbbra sem könnyű ingatlanhoz jutni Magyarországon
2023-ban a jövedelmek gyorsabb ütemben nőttek, mint a lakásárak, bár még így is 11 évnyi átlagjövedelem kellett tavaly év végén egy 75 négyzetméteres, átlagos árú lakás megvásárlásához Budapesten. Ezzel az EU-s összevetésben a magyar főváros a legkevésbé megfizethető fővárosok közé tartozik, köszönhetően leginkább annak, hogy 2015 óta Magyarországon volt a legmagasabb az ingatlanár infláció. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a 2015-ben 100 forintba kerülő ingatlan egységár ma 287 forintért vásárolható meg.
