Az üzleti szférán belül decemberben minden ágazat várakozásai romlottak. Az iparban és az építőiparban egyaránt kedvezőtlenebb lett a következő negyedévre várt termelési színvonal és a rendelésállomány megítélése (az iparban az exportrendeléseké is). Az áremelési törekvések mértéke és köre is emelkedett, s a foglalkoztatási szándék is némileg visszafogottabbá vált. Kedvező viszont, hogy az iparban kisebbnek látták saját termelésű készleteiket.
Az előző hónaphoz képest a kereskedelmi bizalmi index értéke is kissé csökkent. Július és október között a pesszimizmus volt az úr, de novemberben 6 ponttal javult az index, amihez képest decemberben csak 1 pontos volt a csökkenés. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése novemberhez képest enyhén romlott, míg a megrendelések megítélése lényegében nem változott. A kereskedelmi cégek áremelési szándéka érezhetően erősödött.
Az iparban és a kereskedelemben a bizalmi index decemberi értéke a tízéves átlag közelében volt (az előbbinél kissé felette, az utóbbinál alatta). A magyar gazdaság kilátásainak megítélése novemberhez képest az iparban kissé jobb lett, az építőiparban és kereskedelemben viszont rosszabb, s minden szektorban továbbra is a pesszimisták vannak nagy többségben. Kedvezőtlenebb lett a lakosságnak az ország várható gazdasági helyzetéről kialakított véleménye is.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a választások előtti áprilisi csúcsponthoz képest júniusig 30, majd szeptemberig újabb 10 pontot esett, ehhez képest decemberig csak 2 pontos a csökkenés. Az év utolsó hónapjában a lakosság saját várható pénzügyi helyzetére, megtakarítási képességére vonatkozó várakozásai enyhén romlottak. Érdekes, hogy a megkérdezettek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek rövid távú vásárlási lehetőségét sokkal kedvezőtlenebbnek érezték, mint novemberben, a következő egy évben lehetséges vásárlás megítélése viszont alig változott. Lényegében az emberek munkanélküliséggel és inflációval kapcsolatos várakozásai is stagnáltak.
