A házigazdákon kívül összesen egy ember, az avatási ceremónia egyik meghívottja értette minden részletét annak a technológiai folyamatnak, amelynek lényegi része a most átadott laboratórium. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter - tekintettel végzettségére - pontosan tudta, mi a rekombináns fehérje előállítására alkalmas laboratórium. A november 18-án tartott ünnepség azonban nem pusztán ennek az új egységnek szólt a Richter Gedeon Rt.-nél, hanem annak a 4,5 milliárd forintos, több technológiai egységből áll beruházásnak, amely a gyógyszergyár biotechnológiai profilja alapvető erősítését szolgálja. Annak a tudományos alapokra épített gyártásnak, amelyről a 18-án tartott ünnepségen Bogsch Erik vezérigazgató elmondta, hogy több egységből álló fejlesztés egyik szakasza valósult most meg. A molekuláris biológiai és géntechnológiai kutató-fejlesztő bázis egyébiránt egy úgynevezett HTS laboratóriumból, egy rekombinációs fehérjéket nagy mennyiségben, fermentatív úton előállító laboratóriumból áll. S ez utóbbi alkalmas a rekombináns fehérjék előállítását célzó kutatások folytatására és azok gyártására a nemzetközi gyógyszeripari követelmény-rendszereknek megfelelően.

A Richter Gedeon Rt. - hangzott el a 18-i rendezvényen is - évek óta nagyon jelentős összegekkel finanszírozza kutatás-fejlesztését, 1993 és 2004 között megtízszereződött az e célra felhasznált összeg. Évekkel korábban még "csak" az árbevétele hat százalékát, újabban már 8 százalékát fordítja a vállalat a K+F-re, úgy, hogy esztendőről esztendőre az árbevétel is jelentékeny módon növekszik. Bogsch Erik számaiból kitetszik, beruházásra 24 milliárdot, K+F-re 10 milliárdot, közterhekre 14 milliárdot költenek el az idén. A Magnezitipari Művek - a Richter "telekszomszédja" - területének megvásárlásával vehette kezdetét a mostanában folyó fejlesztés-sorozat, melynek 9 milliárd forintos része a mielőbb elkészülő központi kémiai kutató intézetük is. Az várható, hogy 2010-re erős biotechnológiai ipari centrum alakul ki a gyógyszergyár területén. Az orvosegyetemekkel - a budapestivel és a pécsivel - szervezetten folyó kutatás-fejlesztési program is arra épít, hogy egyebek között az úgynevezett terápiás fehérjék előállítására növekszik meg a piaci kereslet, illetve teret nyer a személyre szóló terápia is.

A gazdasági miniszternek az üzemavató nem arra adott alkalmat, hogy orvosi végzettségének megfelelően értékelje a már kész és a még készülő richteres egységeket, hanem arra, hogy a trendekről és a magyar üzleti szféra alkalmazkodásáról adjon áttekintést. Vagyis arról, hogy a 21. század első évei, évtizedei az élettudományokról szólnak, s ráadásul úgy, hogy - a korábbi feltételezésekkel ellentétben - nem csupán a kis cégek számára kínálnak innovatív kapcsolódási pontokat. A nagyok, sőt a gyógyszeripar óriásai is megvetették a lábukat a biotechnológia számos területén. Magyarország számára - fejtette ki Kóka János - az innováció nyilvánvaló húzóerő, s az alapvető "kellék", a  tudás rendelkezésre is áll, sőt a K+F forrásai is bővülnek valamelyest. A miniszter szerint megszűntünk a legolcsóbban termelő ország lenni, s abban versenyzünk, amiben jók vagyunk, a tudásban.

Magyarország a Richter, a Trigranit, a Mol, az OTP Bank - és még néhány ilyen kvalitású vállalkozás - segítségével, az értékek exportálásával, kivitelével is érdemi szereplővé tud válni, s Kóka János nem csupán a gyógyszergyári fejlesztésre és nemzetközi nyitására utalt, hanem egy másik aktuális külföldi szereplésre is. Arra, hogy - a gazdasági miniszter jelenlétében - avatták fel Katowicében a Demján Sándor nevével fémjelzett újabb üzlet- és bevásárlóközpontot, mégpedig az éppen most felállt lengyel gazdasági kormányzat elismerését is kivívva.

Kóka a magyar állam K+F-finanszírozásban betöltött szerepéről külön is megemlékezett a Richter-ünnepségen. Mint mondta, a politika az elmúlt 15 évben folyamatosan a maga érdekeinek rendelte alá a kutatás-fejlesztésben való szerepét. A mai kurzus mindenesetre a fejlesztési kedvezményekkel, a tőkejuttatásokkal, a hitelprogramokkal igyekezett bővíteni az innovációra fordított állami forrásokat. A K+F pénzeket jobban, jobb hozadékkal költi három év óta a kormány, mint korábban, de még mindig nem jól - szögezte le a miniszter. Ezért is alapvető - folytatta -, hogy olyan helyre menjen az állami pénz, ahol innovatív termékek születnek bizonyított módon.