2. tévhit: Ha odakint röpködnek a mínuszok, nem lesz kellően meleg a lakásban

Ismét a hőtan fő tételeihez kell nyúlnunk. A hő magától kizárólag egy melegebb pontból áramlik egy hidegebb pont felé, ezért fűtési üzemmódban a kültéri egység hőcserélője a környezeténél hidegebb kell, hogy legyen ahhoz, hogy hőt tudjon onnan felvenni. Tehát ha kint mínuszok vannak, a kültéri egység hőcserélője még a külső levegőnél is hidegebb. Így megtörténik a külső hőcsere, ezt a hőt pedig a kompresszor magasabb nyomásra és hőmérsékletre emelve bent az épületben mint fűtési hőenergiát adja át. A modern hőszivattyúk tehát alacsony hőmérsékleten is megfelelően működnek, az LG készülékei például extrém időjárási viszonyok között, akár 25°C-os külső hőmérsékletnél is megbízható fűtési teljesítményt biztosítanak.

3. tévhit: Szükségtelenül bonyolult rendszerekről van szó

Egy korszerűhőszivattyú egyszerre nyújt megoldást a fűtésre, a hűtésre és a használatimelegvíz-előállításra, vagyis nincs szükség külön kazánra, bojlerre és légkondicionálókra. A rendszer a komplexitásnak köszönhetően egyetlen központi panelen irányítható, de mobilalkalmazásból is vezérelhetjük télen-nyáron. Beépítése után nincs többé szükség kéményre, kazánra, gázcsövekre, drága gázszerelvényekre, nincs szén-monoxid-veszély és lokális légszennyezés sem. A modern levegő-víz hőszivattyús rendszer további előnye, hogy akár a meglévő radiátoros fűtési rendszerekhez is csatlakoztatható, nemcsak padló- vagy fal-, illetve mennyezetfűtéshez, vagy fan coilokhoz.