A politikamentesnek titulált javaslat három fő szempontot jelöl meg, amivel a világgazdasági – ezen belül első sorban az Európai Uniót érintő – válság, valamint a hazai túlköltekezés nyomása alatt álló versenyképesség tartósan felmenő pályára állítható. A költségvetési hiány 200-300 milliárdos csökkentése egy érezhető lökést jelentene – véli Parragh László, az MKIK elnöke. A Kamara ezt a mérséklést a folyó kiadások, elsősorban a közalkalmazottak létszámának 50-70 ezer fős csökkentésével látja megoldhatónak. Második lépésként az adók ugyanekkora összegű csökkentését jelöli meg, amit egyben a versenyképesség javításával kellene összehangolni. Az intézkedések eredményességének szerves feltétele a monetáris politika hitelének visszaállítása, a forint árfolyamának viszonylagos stabilitása – az export szempontjából kívánatos 250-255 Ft/EUR alsó határ elérése – valamint a mérsékelt kamatszint – áll az MKIK javaslatában.

Az elnök szerint nem igaz az az állítás, miszerint a magyar gazdaság mély válságban lenne, és nem tekinthető valósnak az a kijelentés sem, hogy a „folyamatok helyes irányba mennek, beavatkozásra nincs ok”. A költségvetés legnagyobb problémája az alacsony hatékonyság és a túlfoglalkoztatottság – állítja Parragh. Az elmúlt 15 évben a gazdasági élet szereplői folyamatos versenykényszerben állandóan racionalizáltak, ésszerűsítettek, költséget csökkentettek. Erre a költségvetési szféra egyszer sem kényszerült. Továbbá felsorolt néhány olyan számadatot, amelyek a jelenlegi helyzet orvoslására szolgálhatnak iránymutatóul, mint például az államháztartás kamatkiadásai a GDP százalékában, amely viszonylatában hazánk toronymagasan (5,1%) az Unióhoz csatlakozó államok fölött áll (összehasonlításképpen: Csehország 1%, Szlovákia 3,1%, Észtország 0,3%). Parragh László nem szolgált megnyugtató adatokkal a munkajövedelmeket terhelő elvonások (az egy foglalkoztatottra jutó munkajövedelem-elvonás 2.648.000 USD) terén sem, bár ezek – valamint a GDP arányában mért államadósság (48,1%) - tekintetében hazánk hajszálnyi különbséggel áll az "élenjáró" Csehország mögött (2.682.000 USD, illetve 48,2%).

A költségvetési szervek dolgozói összlétszáma 791 ezer fő, míg a tízmilliós lakosú Görögországban 271 ezer fő, Ausztriában 441 ezer fő (lakosság: 8 millió) – derül ki az MKIK felméréséből. A közalkalmazottak száma átlagosan 3,4%-al nőtt, míg a versenyszféráé hat ezrelékkel csökkent, előbbiek 151 ezer forintos bruttó átlagbére továbbra is jóval meghaladja a magánszféráét (119 ezer forint). A Kamara azonnali létszámstoppot javasol, a legalább 50 ezer fős elbocsátással pedig 120-170 milliárd forintot takaríthatna meg az állam. A felszabaduló munkaerő egy részét az amúgy is emberhiányban szenvedő versenyszféra szívhatná fel, a munkában maradottak teljesítményarányos bérezése tovább csökkentené a kiadásokat.

A javasolt adóteher-csökkentés előreláthatólag 200-300 milliárd forinttal csapolná meg az államkasszát. A társasági adó 3-6 százalékpontos mérséklődése, az iparűzési adó felső határának két-három éves időtávban történő megfelezése jelentené az első lépést a versenyképesség javításában. A helyben maradó adók hányadának felemelésével, a környezetvédelmi szempontok következetes érvényesítésével lehetne a kieső adóbevételeket kompenzálni – áll a Kamara tanulmányában. Az élőmunka terheinek csökkentése, valamint az EHO általános megszűntetése (vagy legalább felére mérséklése) a részmunkaidős foglalkoztatást is ösztönözné.

Az EU csatlakozással megszűnő nulla százalékos áfa, valamint a jövedéki adók Uniós szintre történő felzárkóztatásának árfelhajtó hatását az áfa normál kulcsának 5 százalékpontos csökkentésével lehetne kivédeni. Az autópályákat használó fuvarozók számára lehetővé kellene tenni az üzemanyagra kivetett jövedéki adó bizonyos mértékének visszaigénylését. Az MKIK további intézkedéseket is javasol, így a fejlesztési tartalék megemelését, az információtechnológia, a szakképzés és felnőttképzés intézményének hatékony kiépítését.



(n.t.)