Az unióban már döntöttek a tranzakciós adóról

A tervezett pénzügyi tranzakciós adó alanyainak körét úgy kell bővíteni, hogy a pénzügyi termékekkel kereskedőknek ne érje meg kibújni alóla, áll abban a jelentésben, amelyet szerdán nagy többséggel fogadott el az Európa Parlament (EP). A testület véleménye szerint a tranzakciós adó tervét akkor sem szabad feladni, ha nem minden tagállam dönt mellette.

2012. május 24.

Piac&Profit

Az EP szerint megfelelő az Európai Bizottság által javasolt adókulcs. Ez 0,1 százaléka részvények és kötvények és 0,01 százaléka származtatott termékek esetén. Az adó a nyugdíjalapok kezelői által végrehajtott tranzakciókra nem vonatkozna.

Tranzakciós illeték Magyarországon

A kormány május 9-én a Széll Kálmán 2.0 és a konvergenciaprogramhoz kapcsolódó döntései között határozott arról, hogy Magyarországon is lesz tranzakciós illeték. A Bankszövetség a májusi döntést követően közleményben tiltakozott az ellen, hogy ezzel az ügyleteket lebonyolító pénzügyi intézményeket kívánja a kormányzat terhelni. A kormány ennek ellenére május közepén benyújtotta az Országgyűlésnek a törvénytervezetet, amely szerint adóköteles a pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési műveletek közül az átutalás, a beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a készpénzbefizetés fizetési számlára, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás, az okmányos meghitelezés (akkreditív) és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása. A Bankszövetség és a kormány közötti vitás kérdésekről pedig egyeztetések kezdődtek.

Az Európai Parlament már közel két éve szorgalmazza a tranzakciós adó bevezetését. Erre az Európai Bizottság 2011 végén tett jogalkotási javaslatot. Az Eurobarometer felmérése szerint az európaiak 66 százaléka támogatja egy ilyen adó bevezetését.

Anni Podimata (szocialista, görög) jelentéstevő a plenáris vitán elmondta: "A tranzakciós adó a válságból való kilábalás egyik fontos eszköze, mivel igazságosabban osztja meg a válságkezelés terheit. Az adó nem jelenti azt, hogy a pénzintézetek székhelyüket az EU-n kívülre helyeznék, mivel az többe kerülne, mint befizetni az adót."

Szélesebb adózói kör

A Parlament az Európai Bizottság javaslatát kiegészíti a "kibocsátási hely szerinti adózás elvével", ami azt jelenti, hogy az EU-n kívüli székhelyű pénzügyi intézeteknek is be kellene fizetniük az adót, amennyiben az EU-ban kibocsátott értékpapírral kereskednek.

Az adó kivetésénél az EP támogatja az Európai Bizottság által javasolt illetőség elvét is. Ez azt jelenti, hogy az EU-n kívül kibocsátott értékpapírok esetén is kivetnék az adót, amennyiben az értékpapírral kereskedő pénzintézetek valamelyike az EU-ban található.

Fellépés az adóelkerülés ellen - Megerősített együttműködés

Az EP szerint a tranzakciós adóra vonatkozó szabályokat úgy kell kialakítani, hogy az adó befizetésénél sokkal drágább legyen az adóelkerülés. Az EP javaslata szerint így azt a tranzakciót, amely után nem szedték be az adót, jogilag érvényesíthetetlennek kellene tekinteni.

Az EP szerint amennyiben nem lehetséges már a kezdetektől az EU egész területén bevezetni az adót, akkor a megerősített együttműködés keretén belül kell azt megtenni. Ugyanakkor ha csak néhány tagállamban vezetik be az adót, az alááshatja az egységes piacot, amit megfelelő intézkedésekkel el kell kerülni. Podimata elmondta: "Az EU-ban a legkiterjedtebb pénzügyi piac, ezért nekünk kell megtenni az első lépést. Nem válhatunk néhány tagállam túszává."

Véleményvezér