1. Ipari parkok – egy sikeres gazdaságfejlesztési model
Magyarországon az ezredfordulóra kialakult és megszilárdult az ipari parkok rendszere. 2000-ben 133 ipari centrum rendelkezett „Ipari Park” címmel. Az elmúlt esztendőben a már aktívan működő 109 ipari parkban mintegy 1500 vállalkozás - összesen 660 milliárd forint értékű termelő beruházással, és ma már 110 ezer fős létszámmal - 2600 milliárd forint értékű terméket állított elő, melynek 83%-át exportálták. Az ipari parkok gazdasági súlyát jelzi, hogy 2000-ben

1. az ipari parkok vállalatai adták az ipari foglalkoztatottak 13%-át,
2. az ipar teljes értékesítési árbevételének 22%-át, valamint
3. az ország ipari exportárbevételének 37%-át.

2. A Széchenyi-terv ipari park fejlesztési programja
Az ipari parkok 1997 és 2000 között lezajlott gyors növekedését javarészt az a tény motiválta, hogy az ipari parkok egyszerre több cél - iparfejlesztés, tőkebevonás, innováció, munkahelyteremtés és területfejlesztés - elérését is lehetővé tették. Az 1997-ben létesült ipari parkokban főként a tőkebevonás, vagyis egy-egy multinacionális nagyvállalat letelepítése dominált, a későbbi ipari parkoknál pedig a területfejlesztés szempontja került előtérbe.

Az utóbbi években tapasztalt gyors növekedéssel egyúttal lezárult az ipari parkok fejlődésének első, extenzív szakasza. Az ipari parkok ma már területileg viszonylag egyenletesen helyezkednek el az országban, - nincs olyan település, ahonnan legalább egy ipari park ne lenne elérhető 30 km-en belül. Ezért a Széchenyi-terv Regionális Gazdaságépítési Programja - a tőkebevonási és területfejlesztési törekvések mellett - új célként tűzte ki, hogy az ipari parki szolgáltatások minőségi fejlesztésével segítse elő a modern ágazatok, a magas tudástartalmú technológiák, a kutatási és fejlesztési intézmények, valamint az innovatív vállalkozások betelepülését az ipari parkokba.

3. A Széchenyi-terv ipari park fejlesztési programjának eddigi eredményei
A Széchenyi-tervben a Gazdasági Minisztérium a korábbi időszakhoz képest több mint kétszeresére emelte az ipari parkok, logisztikai központok és innovációs centrumok fejlesztésére fordítható állami támogatást. Amíg 1997 és 2000 között éves szinten mintegy 400-500 millió forint, addig 2001-ben és 2002-ben évente 1,5-2 milliárd forint forrás áll rendelkezésre.

• A megemelt támogatási források lehetővé tették, hogy eddig 21 projekt, több mint egymilliárd forint támogatáshoz jusson.
• Az állami támogatás segítségével összesen 6,2 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg, és 6.000 új munkahely létesül.
• A támogatás segítségével egy forintnyi állami támogatás több mint öt forint üzleti, önkormányzati tőkét mozgat meg.
• Területileg a támogatás 44%-a a Dunától keletre fekvő térségeknek (10 projekt, 460 millió Ft támogatás), 31%-a a fővárosi agglomerációnak (4 projekt, 320 millió Ft támogatás), 25%-a pedig Nyugat-Magyarországnak (7 projekt, 260 millió Ft támogatás)
jutott.

4. A Széchenyi-terv tízéves ipari parki fejlesztési programja
A Gazdasági Minisztérium a Széchenyi-terv keretében tízéves programokká fejleszti azokat a programokat, amelyek iránt az üzleti és az önkormányzati szektor nagy érdeklődést tanusít, amelyek időigényes és hosszabb idő alatt megtérülő projekteket tartalmaznak. A kormány elsőként az egészségturizmus fejlesztésének tízéves programját, majd 2001. szeptember 4-én az ipari parki fejlesztési programot tárgyalta meg.

A tízéves ipari parki fejlesztési program céljai
A Széchenyi-terv tízéves ipari parki fejlesztési programjának stratégiai célja, hogy

Magyarországon az ipari parkok az évtized végére - a szolgáltatások minőségi fejlesztésével - az innováció, a kutatás-fejlesztés és a modern iparágak megtelepedésének kiemelt helyszíneivé váljanak. További célja, hogy
• az ipari parkok száma - jelentős bővítéssel - a jelenlegi 133-ról az évtized végére mintegy 250-re emelkedjen,
• ösztönözze az ipari parkok létesítését az ország kevésbé fejlett területein, és ez által segítse elő ezekben a térségekben a tőkebevonást és a vállalatok letelepítését,
• az ipari parki szolgáltatások minőségi fejlesztésével segítse elő a modern ágazatok, a magas tudástartalmú technológiák, a kutatási és fejlesztési intézmények, valamint az innovatív vállalkozások betelepülését,
• segítse elő, hogy az ipari parkok az Európai Unió Strukturális Alapjaiból is támogatott nemzeti gazdaságfejlesztési és innovációs programok végrehajtó szervezeteivé váljanak,
• gyorsítsa fel a régi ipartelepek modernizációját, az úgynevezett „barna mezős” ipari parki fejlesztéseket,
• a szolgáltatások fejlesztésével támogassa a betelepülő kis- és középvállalkozások sajátos igényeit, és
• segítse a települési önkormányzatok térségi gazdaságfejlesztési törekvéseit.

A tízéves ipari parki fejlesztési program forrásai
A tízéves ipari parki fejlesztési program fő forrását a vállalkozók, az önkormányzatok, a szakmai befektetők, valamint a kutatási-fejlesztési és felsőoktatási intézmények ráfordításai adják. A program ehhez kapcsolódva 2003-tól - a jelenlegi támogatási mértéket megkétszerezve - éves szinten, pályázati alapon elérhető 3-4 milliárd forint állami társfinanszírozással, az Európai Unióhoz való csatlakozás után pedig évi 7-8 milliárd forint uniós támogatással számol.

A tízéves ipari parki fejlesztési program vártható hatásai
A tízéves fejlesztési program keretében mintegy 250 ipari park és innovációs központ minőségi fejlesztése érhető el. Az évtized végére:
• 20-30 országos jelentőségű, nemzetközi kooperációra is alkalmas, modern technikát alkalmazó, magas szintű kutatási és fejlesztési tevékenységet folytató, színvonalas innovációs szolgáltatásokat nyújtó,
• 80-100 regionális jelentőségű, az Európai Unió Strukturális Alapjaiból is támogatott gazdaságfejlesztési és innovációs programok végrehajtására alkalmas, minőségi innovációs szolgáltatásokkal rendelkező, valamint további
• 100-120 helyi jelentőségű, a helyi kis- és középvállalkozások számára modern telephelyi környezetet és szolgáltatásokat biztosító ipari és innovációs park kialakítására nyílik lehetőség.

***

Új Ipari Park címek 2001-ben

A Széchenyi-terv keretében a gazdasági miniszter 2001. szeptember 15-i döntése alapján öt újabb pályázó jogosult az Ipari Park cím viselésére. Ezzel a magyarországi ipari parkok száma 138-ra emelkedett. A meghirdetett pályázatra beérkezett pályaműveket szakmai bíráló bizottság javaslata alapján ítélte sikeresnek a tárca vezetője.

„Ipari park” cím viselésére jogosult parkok a következők:

1. CBA Logisztikai Központ és Agráripari Park (Alsónémedi) - CBA Kereskedelmi Kft.
A CBA Kft. Magyarország második legnagyobb, 100%-ban magyar tulajdonban lévő élelmiszerkereskedelmi lánca, amely versenyképességének növelése érdekében korszerű logisztikai bázis és informatikai központ létesítését tervezi. Alsónémediben, az M0-ás autópálya körgyűrű közelében, 36,2 hektár területen épülő 50.000 m2-es logisztikai központ lesz az agráripari park legfontosabb létesítménye, amelyet körbevesznek a betelepülő kisvállalkozások feldolgozóipari üzemei. Pékség, zöldségfeldolgozó, savanyító, hidegkonyha, cukrászüzem, húsfeldolgozó és palackozó, malom és csomagolóüzem betelepítését tervezik. Az előállított termékek értékesítéséhez a CBA biztosítja a disztribúciós csatornákat és a marketinget. Terveik szerint az öt év alatt betelepülő 14 vállalkozás közel 600 munkahelyet létesít.

2. Gödöllői Ipari Park (Gödöllő) - Gödöllői Kereskedelmi, Agrár és Innovációs Ipari Park Rt.
A részvénytársaság alapítói, Gödöllő Város Önkormányzata és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Kft, valamint a közeljövőben tulajdonosként csatlakozó Szent István Egyetem szorosan együttműködésben tevékenykedik a projekt előkészítésén és megvalósításán. A 30-as számú út mellett elhelyezkedő, 20,8 hektáros területen, Gödöllő és térsége kiemelkedő adottságaira építve olyan magasabb hozzáadott értéket képviselő, tudásalapú vállalkozások megtelepítését tervezik, amelyek ki tudják használni a helyi humán erőforrás lehetőségeit. Terveik szerint az öt év alatt betelepülő 35 vállalkozás mintegy 900 munkahelyet létesít.

3. Sellyei Ipari Park (Sellye) - Sellye Város Önkormányzata
A Baranya megye dél-nyugati részén fekvő Sellye Város Önkormányzata, kistérségi központként és az Ormánsági Fejlesztő Társaság tagjaként a környező településekkel együtt szeretne fejlődni és a térség vezető vonzásközpontjává válni. Az AGROKÉMIA Sellye Rt. telephelyén és a csatlakozó fejlesztési területeken (20,4 hektáron) olyan ipari park megvalósítását tervezik, amelyben többlépcsős kialakításban inkubátorház megvalósítását, kézműipari és élelmiszeripari kisvállalkozások letelepítését tűzték célul, a szociális foglalkoztatást biztosító munkahelyteremtést is beleértve. Terveik szerint az öt év alatt betelepülő 12 vállalkozás több mint 500 munkahelyet létesít.

4. Serena Ipari Park (Siklós) - Tóth Trans Kft.
Az ipari park megvalósítására létrehozott Kft. fő tulajdonosa nemzetközi árufuvarozási tevékenységet folytat, a térség kis- és középvállalkozóinak termékeit szállítja Európa számos országába. Az ipari park 21,8 hektáros területének 40%-a jelenleg is ipartelep, melyen öt vállalkozás működik, mintegy 100 fő foglalkoztatottal. Az ipari park betelepült és betelepülő vállalkozásai szállítmányozási, szőlő és borászati feldolgozóipari tevékenységet végeznek, ezért fő profilként a szállítmányozási és borászati logisztikai központ komplex szolgáltatásaira épülő tevékenységeket terveznek. A szolgáltatások és a kisvállalkozások befogadásához inkubátorház beruházást tervezik. Terveik szerint az öt év alatt betelepülő 28 vállalkozás közel 600 munkahelyet létesít.

5. Szászbereki Integrált Környezetvédelmi Ipari Park (Szászberek) - Szászbereki Integrált Környezetvédelmi Ipari Park Kft.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a 4-es és a 32-es számú főútról is megközelíthető ipari park megvalósítására, a Szászberek Község Önkormányzata, valamint a Víz- és Csatornaművek Rt. által alapított Kft. fő feladata, hogy megfelelő infrastruktúrával ellátott területet biztosítson új munkahelyteremtő beruházások számára. Elsősorban a környezetvédelmi ipar és az élelmiszeripar területén működő vállalkozások betelepítését tervezik, kiegészítve az ezek működését segítő logisztikai, kereskedelmi és ipari szolgáltatói funkciókkal. Terveik szerint az öt év alatt betelepülő 15 vállalkozás közel 600 munkahelyet létesít.