Rejtélyesen növekedett a fogyasztás 2004. második negyedévében is, noha ezt jóformán semmi nem indokolta. A háztartások fogyasztási kiadása az első negyedévben 4,4 százalékkal, a másodikban 4,7 százalékkal bővült, ám a reálbérek gyakorlatilag stagnáltak. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet arra a következtetésre jutott, hogy mind a megtakarításoknál, mind a vásárlásoknál kevésbé meghatározó elem a reálkeresetek változása. Magyarázatuk szerint a foglalkoztatottság szerkezetének átalakulása és a magas inaktivitási szint miatt a munkából származó kereset a teljes lakossági jövedelmeknek egyre kisebb hányadát teszik ki. Az is valóságosnak tűnik, hogy a keresetek nem kis részét fizetik ki részben zsebből, részben költségtérítésként, ezek a „bérek” és közterheik a statisztikában nem jelennek meg. Ecostat-megállapítás az is, hogy a fogyasztás sokszor nem racionális, miközben a családok nem fizetik ki a közüzemi számlákat, a kiskereskedelemben nélkülözhető dolgokat vásárolnak meg. Másmilyen megközelítésből pedig arra mutat rá a kiskereskedelmi forgalom bővülése, hogy a pénzügyi tárcánál annakidején nem tervezték elég pontosan az áfa-bevételek alakulását, ez utóbbin ugyanis nem érhető tetten a vásárlásokon keresztül befolyó áfa. Az Ecostatnál emellett arra is gondolnak, hogy az evásoknak is benne lehet a kezük az általános forgalmi adó-bevétel tervezettnél szerényebb alakulásában. Igaz, azáltal, hogy ellentétben korábbi gyakorlatuktól, manapság nem kényszerülnek számlák gyűjtésére.

Belyó Pál és az általa vezetett Ecostat nyitotta meg a gazdaságelemző intézetek szokásos, második féléves előrejelzéseinek beszámolóját. A szeptember 24-i sajtótájékoztatón a bruttó hazai termék első félévi 4,1 százalékos növekedését a 2003 óta tartó élénkülés egyenes folytatásaként értékelték, s az éves prognózist – a 3,9 százalékot – is kedvezőnek tartják, mivel ugyancsak a beruházás és exportvezérelt növekedési pályáról tanúskodik. A gazdaság fejlődését termelési oldalról az exporton alapuló ipari termelés növekedése, a kereskedelem intenzív bővülése és a lakásépítéseket is magában foglaló ingatlanügyek tartós növekedése alapozza meg.

Az első negyedévben a folyó fizetési mérleg egyenlege romlott (az idei prognózis szerint a 6,6 milliárd eurót ér el, s ez a GDP 8,5 százaléka), a külkereskedelmi mérleg hiánya valamivel nagyobb, mint tavaly ilyenkor. Az első hét hónapjában 7,1 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak, ezt jelentős részben az egyszeri hatások, az áfa- és jövedékiadó-változások okozták. A foglalkoztatottak száma nőtt, a munkanélküliségi ráta az előző negyedévhez képest mérséklődött.

Az államháztartási hiány kapcsán Belyó Pál a minapi kormányzati korrekciót kommentálva az európai uniós megítélés várható lazulásáról szólt, illetve arról, hogy az ERM II-t is túl szigorúnak tartják ma már az Európai Unióban, mivel az árfolyam-, a kamat-, az infláció-előírásokat egyre nehezebb egyszerre betartani. Hazánknak mindenesetre jó esélye van arra, hogy 2008-ban az államháztartási hiányt a 3 százalék alá vigye le. Az Ecostat igazgatója szerint a jegybanktól okkal várható el, hogy az év végéig 10-10,5 százalékra mérsékelje a kamatot, a következő év végéig pedig 8-8,5-re.