Nem azonnal, hanem fokozatosan növelik befolyásukat a magyar piacon a külföldi befektetési alapok azt követően, hogy Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak. Főképp a csak évekkel később esedékes eurózónához való csatlakozásunk lassítja le a folyamatot. Ugyanakkor a hazai pénz- és tőkepiacon ma is meghatározó mértékben jelen lévő külföldi pénzügyi szolgáltatók maholnap döntési helyzetbe kerülnek, hiszen mérlegelniük kell, a nálunk lévő intézményi hátterüknek milyen szerepet szánnak. A Befektetési Alapok Magyarországi Szövetsége – különös tekintettel a piaci szereplők, a befektetési lehetőségeket keresők igényeire és lehetőségeire – szakértők bevonásával elemeztette a várható fejleményeket. Ezt a megbízást a PricewaterhouseCoopers kapta: közös erővel kérdezték ki az idehaza működő, illetve a magyar piacot jól ismerő külföldi alapkezelőket. Az elkészült tanulmány néhány részletét ismertette a megrendelő szövetség és az elemzést író nemzetközi tanácsadó cég több szakértője a sajtóval.

Kedvező „előzmény”, hogy évi 15-20 százalékkal növekedett a befektetett vagyon, már csak azért is, mert a piac alapvetően biztonságosnak ítélte az alapok működését. Az idén is lehetséges az, hogy 20 százalékkal bővül az 1000 milliárd forintnyi befektetést kezelő alapoknál elhelyezett pénz mennyisége. A komoly mértékben koncentrált és egyben zárt piac nem kis részben abban tér el a nemzetközi befektetői gyakorlattól, hogy nálunk a pénzpiaci termékeknek, kötvényeknek van prioritásuk a részvények ellenében. Az EU-s csatlakozás, s főképp az Európai Monetáris Unióba való bejutás után azzal mindenképpen számolni lehet, hogy a nemzetközi befektetési alapok hatalmas tőkepiaci kínálattal jelentkeznek. Érdekes helyzet alakulhat ki már a legközelebbi időkben is amiatt, hogy Magyarországon minimális a cégek által alkalmazott forgalmazási díj, míg viszonylag magas például a letétkezelés díjszintje. Mindkét „tétel” éppen a fordítottja a nemzetközi gyakorlatban alkalmazottnak

A PricewaterhouseCoopers-BAMOSZ tanulmány egyebek között arra alapoz, hogy a megtakarítások mértéke, a háztartások vagyona növekedni kezd. A kérdés az, hogy ebből a kedvező változásból ki profitál majd? Az elemző abban is biztosak, hogy az eurózónába való bejutásunk időszakáig is fokozatosan csökkennek a kamatok, s 2008-ig 2-4 százalék között lesz a jegybanki irányadó kamat. Ezekben az években az lehet az alapkezelők célja, hogy hatékony átmenet-menedzselést folytassanak, illetve új termékekkel jelenjenek meg a piacon. A PricewaterhouseCoopers szakértői úgy vélik, hogy a görög és a portugál példa e pénzügyi területen nem veendő figyelembe a magyarországi csatlakozás előtt és alatt. E két gyakran hivatkozott országnak az a sajátja, hogy nemzeti, hazai banki tulajdonban voltak az alapkezelők is az ő EU-s taggá válásuk időpontjában. Hazánkban azonban az OTP Bank Rt.-t leszámítva közvetve vagy közvetlenül külföldi bankok uralják e piacot, így sok esetben az anyacégek üzletpolitikájától függ, milyen irányt vesz a felügyeletükkel működő alapkezelők munkája. Emellett a görög és portugál csatlakozás időpontjában a nemzetközi tőkepiacot nagy felfutás jellemezte, manapság azonban sokkal másabb, kedvezőtlenebb a befektetési klíma Európában is.

A befektetési alapokat kezelők pillanatnyilag a hazai jogi feltételek alakulására is koncentrálni kénytelenek. Abban bíznak, hogy végre sikerrel lobbyztak a hosszú távú befektetéseket esetükben hátrányosan érintő adópolitika megváltoztatása érdekében. Úgy gondolják, hogy a biztosítói szektoréhoz hasonló pénzügyi szolgáltatást kínálnak ügyfeleiknek, következésképp értelmetlen megkülönböztetni adópolitikai eszközökkel a két hosszú távú befektetési lehetőséget. A BAMOSZ nem minden alap nélkül állítja, vélhetően eredménnyel lobbiztak a pénzügyi tárcánál, s talán már jövőre eltűnhet a diszkriminatív adóztatás.